A gyurcsányista Varju László olyan „közgazdaságtani” blöfföket mondott be az ATV-ben, amik miatt egy egyetemi hallgatót az első félév után kirúgnának.
Varju Lászlónak az ATV Szigorlat című műsorában sikerült feltalálnia egy új tudományágat, az esztétikai közgazdaságtant. Ez annyiban tér el a hagyományos, egyetemeken tanított és komoly szaktekintélyek által művelt közgazdaságtantól, hogy az esztétikai közgazdaságtanban a tudományos tényeket, törvényszerűségeket és az elemi logika szabályait teljes mértékben Varju érzései helyettesítik. Amit Varju érez – ez többnyire kimerül abban, hogy mindenért Orbán a hibás –, az az esztétikai közgazdaságtanban azonnal megcáfolhatatlan tudományos tétellé emelkedik.
De nézzük meg, hogyan működik az esztétikai közgazdaságtan a gyakorlatban!
Az ATV műsorvezetői rögtön az adás elején kérdőre vonják, hogy a DK-nak az infláció visszaszorítását célzó adó- és ÁFA-csökkentési terve után mégis honnan és miből lenne bevétele az államnak? „Egyébként éppen az áremelkedés, az infláció miatt igen jelentős az ÁFA-bevétel többlet, amiből ezt egyébként lehet fedezni” – szól a gyurcsányista politikus válasza. Amit az esztétikai közgazdaságtanban csak A Nagy Varju-sejtésként emlegetnek.
Talán a következő példán át lehetne bemutatni az esztétikai közgazdaságtanban járatlan elmének A Nagy Varju-sejtés lényegét. Van egy tyúkunk, aminek a levágására – némi fizetség ígéretével – megkérünk valakit. Arra a kérdésre pedig, hogy miből fizetjük ki a vágás költségeit, azt a választ adjuk, hogy a levágott tyúknak a halála után még két évig tojt tojásainak az eladási árából. Ha ugyanis az alacsony infláció eleve kisebb mértékű ÁFA-kulccsal párosul, akkor nem lehet a magas infláció melletti, mostani ÁFA bevételi számaival kalkulálni. Mint ahogy a halott tyúk sem tojik már sajnos Varjunak annyi tojást, mint az aktív, élettel teli éveiben.
Természetesen az esztétikai közgazdaságtan rengeteg alternatív elmélettel is dolgozik. Így ha A Nagy Varju-sejtés valami miatt nem működne, akkor még mindig ott van a „Vodafone nevű cég magyarországi vállalatának megvásárlására” szánt „1000 milliárd forint”. Ekkor Varjut az ATV műsorvezetői szembesítik, hogy a Vodafone hírekben megjelenő ára nem 1000, hanem 700 milliárd forint, és annak is csak a felét kell a magyar államnak állnia. Ezen a ponton azonban Varju játékba hozza az esztétikai közgazdaságtan matematikáját – amely pont fordítva működik, mint a hagyományos, általunk ismert matematika –, és a vételárhoz hozzáadja a cég 270 milliárdos adósságát. A 700 meg a 270 milliárd forint meg, ugye, már majdnem ezer. Eszerint tehát ha van egy 40 millió forintos lakás, amit meg kívánunk vásárolni, és még abba is belemegyünk, hogy az eladó 15 millió forintos hitelrészét átvállaljuk, akkor a varjui matek szerint a hitelrésszel nem csökken, hanem nő a vételár. Így nem 25, hanem 55 millió forintot kell fizetnünk egy 40 milliós lakásért, és még 15 millió forintnyi hitel is a nyakunkon marad. Ami a tízet öt centért tipikus esete. [A 4iG elnöke, Jászai Gellért a Világgazdaságnak adott interjújában elmondta, hogy a – valójában nem 270, hanem – 255 milliárd forintos adósságállománnyal természetesen csökken a vételár – a szerk.]
„Orbáni infláció van, ő okozta ezt. Emlékezzünk csak például arra, hogy tavaly november 15-én vezették be a benzinár-sapkát, és akkor még háború sehol sem volt” – zárja a Bevezetés az esztétikai közgazdaságtan alapjaiba kurzus első előadását Varju. A tételével pedig csak az a gond, hogy éppen az eredeti állítását – Orbán felel az infláció elszabadulásáért – nem sikerül bizonyítania vele. Az üzemanyag árát ugyanis nem az infláció, hanem az olaj hordónkénti világpiaci ára határozza meg. Azaz ha nő a nyersolaj hordónkénti ára, akkor bizony nőni fog az üzemanyag ára is. Márpedig tavaly ősszel pontosan ez történt. A covid-leállás után felpörgő gazdaság igényeinek megfelelően a piacon megugrott a kereslet, ugyanakkor a kőolajexportáló országok nem kezdték el növelni a kitermelés ütemét, ennek az árfelhajtó hatásnak lett aztán a következménye a hirtelen megugró benzinár. Szemben a Varju által művelt esztétikai közgazdaságtannal, ami ezt a folyamatot valamiért az inflációval próbálja megmagyarázni.
Akinek pedig esetleg még mindig akad olyan rokona, barátja, ismerőse, aki a mai napig nem érti, hogyan sikerült a Gyurcsány-kormánynak az államcsőd széléig vezetnie az országot, annak elég csak rámutatni arra az aprócska tényre, hogy ez a Varju 2010 előtt államtitkár lehetett a gazdasági minisztériumban.
(Nyitókép: Demokrata.hu)