Az ellenzéki Válasz Online ugyan azt hirdeti magáról, hogy nem dollármédia, miközben néhány éve azért simán leközölték az USA magyarországi követségének fizetett (!) propagandacikkét.
A baloldali narratíva szerint 13 éve diktatúra tombol Magyarországon, amely ellenfeleit letarolta, beszántotta, a hűlt helyüket pedig sóval behintette. Az utolsó balos nagyvállalkozó padlását is rég lesöpörték már, az egyszeri ellenzéki kisemberről meg ne is beszéljünk, aki napfényt évek óta nem látott, egzisztenciális félelmében ugyanis kénytelen az ágya alatt bujkálni. Majd miután kiskacsás karúszó hiányában majdnem belefulladtunk a ballibsi siratókórus könnytengerébe, hirtelen közlik, hogy az ellenzéki „mikroadományozóknak” évente mi mindenre jut szabad szemmel is jól látható pénzük. Márki-Zay kampányába például összedobtak 4-500 milliót, de ugyanígy százmilliókkal támogatták Karácsony Gergely Kilencvenkilenc Mozgalmát, melynek létezését még a jetikutatók is erősen vitatják. Mindemellett készek Hadházy és Tordai többmilliós büntetéseit azonnal kifizetni, adományaikkal pedig fenntartják a Telexet, a Magyar Hangot, a Partizánt vagy éppen a Válasz Online-t.
Utóbbi ráadásul büszkén hirdeti is, hogy „kínosan ügyelünk arra, hogy semmilyen »nemzetek fölötti« pénzügyi alapnál ne kelljen forrásért kilincselnünk, úgynevezett »dollármédia« sem vagyunk, nem is leszünk”.Szóval ha rögzítettük, hogy a Válasz Online mindig is kínosan ügyelt arra, hogy ne guruljon hozzá dollár, akkor nézzük csak meg, melyik nagykövetség helyezett el fizetett tartalmat a felületén:
A Válasz Online olyannyira nem dollármédia tehát, hogy az Egyesült Államok nagykövetségétől – a cikknek álcázott Kína-ellenes propagandaszöveg leközlésén keresztül – némi pénzt azért mégiscsak elfogadott. Olyan parttalan szemantikai vitába inkább nem bocsátkoznánk, hogyha az amerikai utalás nem dollárban, hanem forintban történik, akkor a támogatást elfogadó portál vajon dollármédiának számít-e? Sokkal fontosabb ugyanis rámutatni a jelenségre, hogy az ellenzéki portálok ugyan folyamatosan az őket fenntartó „mikroadományozókra” hivatkoznak, miközben bizonyíthatóan évek óta külföldi forrásokból (is) élnek.
A 444.hu-ról például hosszú ideje tudható, hogy Soros György egy tőkealapon keresztül jelentős befolyást szerzett a portálnál. A Soros-birodalomhoz köthető MDIF ugyanis először 20 százalékos tulajdonrészt vásárolt magának a 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt-ben, majd annak vezetésébe két Soros-ember azonnal be is ült. A 444-hez hasonlóan szintén az Indexből kiváló Telexnek pedig el sem kellett indulnia, máris megjelent a hír, hogy egy cseh milliárdos több százezer euróval támogatja a portált. Ami legalább annyira életszerű, minthogy a valamelyik távoli banánköztársaságon túli világban pártelnök lehessen valaki, aki zuhany alatt szokta fürdetni az elektromos rollerét. Merthogy játsszunk csak el egy pillanatra a gondolattal, hogy magyar milliárdosként azzal töltjük az időnk jelentős részét, hogy nyelvismeret nélkül vizslatjuk naphosszat az albán vagy az észak-macedón médiapiacot, hátha indul egy portál, amelyikbe beleönthetnénk a millióinkat. Na, pontosan ugyanennyire hihető, hogy a Telexet pénzelő cseh milliárdos önmagától figyelt fel a lap indulásának történetére.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogyha az ellenzéki sajtópiacon találomra elhajítunk egy követ, akkor minden valószínűség szerint olyan médiumot találunk el, aminél kimutatható valamiféle külföldi támogatás.
(Nyitókép: Karácsony Gergely Facebook-oldala)