Németországban egyre hangosabb a háborgás az elbaltázott uniós vakcinabeszerzés miatt. A német Der Spiegel hetilap szerint Brüsszel túl későn és túl kevés oltóanyagot rendelt, miközben bőven lett volna lehetősége időben, elégséges mennyiségű vakcina beszerzésére. Kiderül, hogy Párizs keze is benne lehet a kudarcban. A tagállamokban nagy az elégedetlenség, mert láthatóan nem vált be a közös megoldás.
A még Donald Trump vezette Egyesült Államokban 20 millió amerikait oltanak be idén. A tervek szerint pedig március végéig 100 millió amerikai kapja meg az oltást. Ezzel szemben az európaiak egy Németországban fejlesztett vakcinára várnak, és még mindig nem tudják, hány adaghoz fognak hozzájutni a következő hónapokban. Az biztos, hogy az amerikai mennyiségnek csak egy töredékét kaphatják meg a jövő év első felében.
Az ébredés későn jött. Brüsszelben sokáig nem tettek érdemleges intézkedéseket. Ha a jelenlegi helyzet nem változik, nem lesz elég vakcina, hogy jövő ősz előtt kontroll alá lehessen vonni a járványt Németországban és Európában. Az Európai Bizottság túl keveset vásárolt, túl későn, esetenként a rossz gyártótól, és több százmillió oltóanyagról mondott le, ami hiányozni fog.
Az európai vakcinabeszerzés a kezdetektől fogva döcögősen ment. Németország tavasszal a franciák, az olaszok és a hollandok részvételével kezdeményezett egy kisebb vakcinaszövetséget, és leszerződtek 400 millió dózisra az AstraZenecával. A kezdeményezés célja elsősorban a nyomásgyakorlás volt, mivel Brüsszelben nem történt semmi, és Jens Spahn német egészségügy-miniszter már ekkor arra figyelmeztetett, hogy a világ több országa már lefoglalt vakcinákat, míg Európa nem. Az Európai Bizottság először stratégiát írt és kivárt. Brüsszel augusztus és október között megkötötte az első szerződéseket: a Sanofival, a Johnson&Johnsonnal és az AstraZenecával. Szembetűnő volt, hogy a legígéretesebb vakcinák fejlesztői, a Pfizer-BioNtech és a Moderna nem kaptak konkrét szerződést, pedig már júliusban biztató eredményeket értek el a kísérletek során.
Az Egyesült Államok már júliusban 600 millió dózist biztosított magának a Pfizer oltóanyagából, és 500 millió dózist a Moderna vakcinájából. Japán, Kanada, Hongkong és mások is szerződéseket írtak alá a nyár és az ősz folyamán. Ezzel szemben az EU nem tett konkrét megrendelést egészen november közepéig, és akkor is sokkal kevesebbet, mint amennyit rendelhetett volna. 200 millió adagot rendelt a Pfizertől, és ezen kívül még 100 millió adagot, amit később gyártanak le. A tárgyalásokra rálátó források szerint a cég még további 500 millió dózist felajánlott az EU-nak, az Európai Bizottság azonban nem fogadta el az ajánlatot. Valószínűleg azért, mert az EU 300 millió adagot rendelt a francia Sanofitól is, így a német cégtől sem lehetett többet vásárolni. A Bizottság tagadta, hogy erről lenne szó, és azt is, hogy Párizs ilyen lépéseket tett volna a Sanofi védelmében. De a Modernával való tárgyalásokról is hasonló információk szivárogtak ki: az amerikai cég azt állítja, akár 300 millió dózist is el tudott volna adni az EU-nak, az azonban mindössze 80 milliót vásárolt. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a francia gyógyszeripari lobbi által zsebre vágott francia liberálisoknak – a Momentum kedvenc szövetségeseinek – köszönhetően nem lesz elég vakcina Európában a következő hónapokban.
A Sanofi ráadásul nemrég bejelentette, hogy elakadt a vakcinafejlesztésben, és nem valószínű, hogy 2021 utolsó negyedéve előtt engedélyt kapna az oltóanyaga. Az AstraZeneca pedig úgy adott számot 70 százalékos hatékonyságról, hogy az egyik kísérleti alcsoportban 90 százalékos, az összes többi tesztalanynál viszont csak 62 százalékos hatékonyságot mutatott a vakcina. Az EU most a Modernánál lekötött 80 millió, és a Pfizertől rendelt 100 millió dózisra vonatkozó elővételi jogát akarja gyakorolni, de ez a szállítmány csak a jövő év második felében jöhet, és nem lesz elegendő Európa számára.
Az Európai Bizottság nem lát problémát. Az egészségügyi biztos, Stella Kyriakides dicsérte az unió vakcinaportfólióját, Ursula von der Leyen pedig kijelentette, hogy bőven elegendő oltóanyagot vásároltak. Berlinben egyre kritikusabban szemlélik a brüsszeli elégedettséget. A német kormány már hónapokkal ezelőtt erőfeszítéseket tett, hogy az uniós programon kívül is vakcinához jusson: 750 millió euróval támogatta a Biontechet, a CureVac-ot és a dessaui IDT Biologika céget, cserébe pedig megállapodtak, hogy több millió dózist tartanak fenn Németország számára.
Az embereknek és a gazdaságnak minden hét számít, az idő fogy, az európai közös megoldás pedig nem vált be.
(A kép forrása: EUobserver)