Az ellenzéki pártok évek óta szinte versengenek azon, ki szeretné gyorsabban bezáratni az ország energiabiztonságának egyik jelenlegi kulcsát, a háttércégekkel és a bányával együtt több ezer embernek munkát adó Mátrai Erőművet. A demagógiavonatra felült az energetikai szakértelmével kérkedő Márki-Zay Péter is gyöngyösi hakniján, de ő csak egy a sok közül. Világosan látható a nyilatkozatokból: mindegy, hogy DK, LMP, Párbeszéd, Jobbik, vagy MMM, támadják a céget, ahol érik. Ez csak a kezdet. Ha a baloldal jönne, be is záratná a visontai erőművet.
Gyurcsány Ferenc közéleti színházának bábjai közül az önmagukat zöldnek mondó politikusok régóta fenik a fogukat arra a pillanatra, amikor bezárják a visontai erőművet. 2017-ben már a párbeszédes uniós képviselő Jávor Benedek sajnálkozott a Népszavában: „egy korábban bezárni tervezett, a legrosszabb minőségű szenet égető ligniterőműről van szó, amelyet most, hogy Mészáros védőernyője alá kerül, aligha fenyegeti a bezárás.”
2019-ben Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője nyilvánította ki, hogy ellenzi a Mátrai Erőmű üzemidő-hosszabbítását, és azt várja a kormánytól: ne hosszabbítsa meg az erőmű 2025-ig tartó üzemidejét.
Ezt erősítette meg egy másik LMP-s is 2019 végén a 24.hu szerint: „A Mátrai Erőmű mihamarabbi bezárását sürgette hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese. Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta: Magyarország egyik utolsó szénerőműve ez, amelynek leállításával „el kell végre indulni a 21. század irányába”, a megújuló energiaforrások felé nyitva a szén- és az atomenergia helyett” - nyilatkozta a piaci kofaként energiaszakértősködő Csárdi Antal.
2020-ban ismét előkerült a másik zöld köpenybe bújt törpepárt is, hogy tovább ekézze az erőművet, a térség egyik nagy foglalkoztatóját, és az ország kettes számú erőművét: „...észszerű indok nélkül vásárolta meg a kormány Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet – írta a Párbeszéd közleményében. Az ellenzéki párt adatigényléssel kikérte a Mátrai Erőmű adásvételi szerződését, amiből szerintük az derül ki, hogy „többe került, mint amennyit mondtak, és még annál is értéktelenebb, mint amilyennek látszott” (…) „működése környezeti szempontból is fenntarthatatlan” – sivalkodtak.
Gyurcsány Ferencék sem maradtak nyugton, Bauer Tamás, a DK korábbi alelnöke a Városi Kurírban szállt bele az Orbán-kormányba, amiért az nem akarja bezárni az erőművet: „Klímapolitikán azt értjük, amikor a társadalom elfogad kellemetlen, költséges intézkedéseket is, hogy unokáink és az ő unokáik számára is élhető legyen a Föld. Orbán pontjai közül az ilyenek hiányoznak. Ilyen lenne például az egykori Gagarin Hőerőmű, ma Mátrai Erőmű bezárása, ő azonban erre nem hajlandó.”
Az MSZP is csatába szállt a cég ellen, maga az elnök, Tóth Bertalan hangoztatta gyakran, hogy feljelentéssel élt az erőmű ellen. A Jobbik részéről Nunkovics Tibor parlamenti kérdésekkel és közadatkérésekkel támadta be a Mátrai Erőművet, és sérelmezte, hogy megvásárolta a stabil működés érdekében az állam a vállalatot. A Momentum energetikai szakértelmébe bővebben ne is menjünk bele inkább, ahol Fekete-Győr András ex-elnök nettó egyenlőségjelet vont a napelem és az atomerőmű közé, és lezuhanyoztatta az elektromos rollerét.
A legdurvább nyilatkozatokat egy hirtelen feltűnt, ismeretlen hátszelű politikusnak köszönheti a Mátrai Erőmű. Nem véletlenül: a villamosmérnök Márki-Zay Péterről tudható, hogy nem a szénerőművek híve, hiszen a világ legnagyobb atomerőmű-csoportjánál, az EdF-nél dolgozott korábban. 2021 őszén a Greenpeace stúdiójában nyilatkozott a két talpon maradt ellenzéki miniszterelnök-jelölt egyikeként. A hvg cikke szerint szó esett a Mátrai Erőmű leállításáról is, Márki-Zay szerint reális a 2025-ös leállítás, és részben gazdasági kérdés is, mert a szén-dioxid-kvóták egyre drágábbak, és a gazdasági számítások szerint nem éri majd meg üzemeltetni.
Egy másik hírportál pedig azt emelte ki, hogy sem Márki-Zay, sem Dobrev Klára nem támogatja a Mátrai Erőmű életbentartását: „A mindkét jelölt által támadott Mátrai Erőmű robbantotta ki a vita közbeni kisember vitát, mikor Márki-Zay Péter lényegében a populista címkét ragasztotta miniszterelnök-jelölt kollégájára, mire Dobrev Klára azzal vágott vissza, hogy „Péter, nem lehetsz ennyire érzéketlen!”
Szintén idén ősszel sem maradt kétsége az olvasóknak, mit tenne „MZP” a szenes erőművekkel. A Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) miniszterelnök-jelöltje élő adásban jelentkezett be Körmendről, ahol egy, a rendezvényén demonstráló zöldaktivistával vitázott egyet a környezetvédelem kérdéseiről az Index.hu szerint. „Először az energetika és Paks 2 kérdése került terítékre. Márki-Zay Péter azt mondta: tizenkét éven keresztül az energetikában dolgozott, ebből kifolyólag ért hozzá. - Ön szerint mi a jobb, a szenes erőművek vagy a Paks 2? – kérdezett vissza Márki-Zay Péter, miután megkérdezték az atomerőmű-projektről. Ezután elmondta, hogy a környezetvédőknek tudomásul kell venniük, hogy „az atomerőművek klímasemlegesek.”
A Mátrai Erőmű megvásárlása „Mészáros Lőrincnek sem érte meg”, nyilatkozta ezután, s Gyöngyösön, abban a városban kérdezték erről, ahol igen sokan erőműves dolgozó él.
- Nem csak Mészáros Lőrincnek, hanem egyáltalán nem éri meg üzemeltetni, a kormánynak az a felelőssége, akár a mostani kormánynak, akár a következő kormánynak, hogy egyrészt az ország energiamixéről felelősen gondoskodjon, másrészt azon embereknek, akik most itt dolgoznak, felelős munkát találjon – tette nyilvánvalóvá bezáró álláspontját a politikus, akinek sikeréért a térség egyetlen ellenzéki képviselő-jelöltje, a jobbikos Dudás Róbert is szorít. Az a Dudás, aki ugyancsak feljelentette az erőművet korábban, Nunkovics Tiborral együtt.
Tehát ha Dudás nyer Gyöngyös körzetében, akkor marad a bezárás réme.
Márki-Zay Péter mögött már ott a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd, és Dobrevék erőműves elképzeléseiről még nem is tudunk részletesen. Van-e még kétség ezek után, mire számíthatnak a baloldaltól a Mátrai Erőmű dolgozói?
(A kép forrása: 444.hu)