Gréczy Zsoltnak sikerült az ATV-ben levezetnie, hogy Gyurcsány azért szegte meg a 2006-os választási ígéreteit és kezdett megszorításokba, mert két évvel később, 2008-ban a világra zúdult egy gazdasági válság.
Még akkor sem tudnánk egyetlen értelmezhető javaslatot felsorolni Gyurcsányék árnyékkormányától, ha ellentételezésként 500 millió forintnyi valuta landolna a szerkesztőségünkben kihelyezett adománygyűjtő ládikák valamelyikében. Pedig kezdetben az egész árnyékkormányosdi annyira nyerő ötletnek tűnt, mind Vadai Ágnest benevezni a – Teddy bungalójának kertjében megrendezett – szárszói divathétre. Volt árnyékminiszteri bemutató, amit majdnem sikerült is közvetíteni (csak aztán végül mégsem), kezet lehetett rázni Gyurcsánynéval (mint bármelyik mezei DK-s összeröffenésen, ámde mindezt most ünnepélyes keretek között, kicsípve, kiglancolva). Meg azóta az ATV portása is büszke csillogással a szemében köszönti az árnyékminiszteri pozícióban belibbenő Varju Lacit (legalábbis a Laci mindenkinek így meséli a sztorit). Csak éppen a politikai hozzáadott érték, a szellemi újítás, na, az nem látszott. Mostanáig.
Történt ugyanis, hogy Gréczy Zsolt az Egyenes Beszédben végre bebizonyította, amit mindig is sejtettünk, hogy az időutazós Terminátor-műalkotások valójában dokumentumfilmek. Merthogy nemcsak Arnold Schwarzenegger, hanem Gyurcsány Ferenc is időutazó. Vagy jövőbelátó vajákos asszony. (A kérdést a tudomány jelenlegi állása szerint még nem lehet megnyugtatóan elrendezni.) Amikor ugyanis az ATV műsorvezetője azzal szembesítette Gréczyt, hogy Gyurcsány Ferenc a 2006-os választások előtt mintha nem azt a megszorító csomagot ígérte volna, melybe aztán a győzelmét követően belekezdett, a DK politikusa – és puritán erkölcsiségéért felelős, leendő árnyékminisztere – a következő magyarázatot adta:
„Hát, nyilvánvalóan nem tudhatta, hogy 2008 októberében összedől az amerikai pénzügyi rendszer egy része, és gazdasági világválság lesz.”
Ha jól értjük Gréczy szavait, akkor Gyurcsány valamikor 2006 áprilisa és május 26-a [amikor is elhangzik az őszödi beszéd – a szerk.] között tehetett szert az időutazás – és/vagy jövőbe látás – szuperképességére. A Hazudtunk reggel, éjjel meg este című, nagyhatású értekezésében ugyanis már nyoma sem volt a választási kampány egy hónappal korábbi hurráoptimizmusnak, hogy minket irigyel a Nyugat is. Meg hogy a pannon puma most gazdaságilag levadászik mindenkit a visegrádi szavannákon. Helyette viszont mondott Gyurcsány olyanokat, hogy „annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt korábban nem tudtuk elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi”. És ilyet is: „gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen.”
2006. május 26-án – pontosabban a beszéd szeptemberi kiszivárgása után – tehát egészen úgy tűnt, hogy a pannon puma Gyurcsányék kóros hazudozásának, trükközéseinek és kormányzásra való tökéletes alkalmatlanságának következtében pusztult el végelgyengülésben. Erre tessék, 17 évvel a sajnálatos események után Gréczy kideríti, hogy Gyurcsány voltaképpen egy látnok és korát megelőző géniusz, hiszen ő már 2006 őszére előidézte azt a gazdasági válságot, mely a világ többi országára csak két évvel később csapott le. (Ami persze így nem teljesen igaz, hiszen a világ legrosszabb államháztartási hiányért folytatott versenyben beelőzött minket a háború sújtotta Libanon. De, hát, nekik ugye ehhez kellett egy háború, ellenben a Gyurcsány-kormány önerejéből szerezte meg 2006-ban – azaz két évvel a Gréczy által hivatkozott gazdasági világválság előtt – az ezüstérmet a majd’ 10 százalékos államháztartási hiányával.)
És igen, nyilván ezen a ponton felmerülhet az időutazás tényét bizonyító, úgynevezett Gréczy-sejtéssel akadékoskodó olvasóban a kérdés, hogy és ennek mégis mi értelme volt? Hiszen kár volt ezt a gazdasági világválságot 2008 őszéről előre hozni. Egyfelől addig ugyanis lehetett volna még két jó évünk, másfelől pedig a válság így kétszer verte földhöz a magyar gazdaságot – egyszer 2006-ban, majd utána 2008-ban is. És blogunk ugyan nem végzett OKJ-s tenyérjósi tanfolyamot, Gréczy mancsába pedig végképp nem mernénk belenézni, de talán sejtjük a megfejtést. Mert nézzük csak meg, mi történt ekkor a szomszédos Szlovákiában! Volt nekik éves szinten 10 százalékos gazdasági növekedésük, gyarapodó életük és fényes, bizakodó tekintettel pillanthattak bele a jövőbe. Amikor is paff, egyszer csak széttörte a jóléti álmaikat a gazdasági világválság valósága. Ekkorra azonban mi, magyarok már rutinos válságban szenvedők voltunk, hiszen 2006 őszétől megszorításból megszorításba vergődtünk. Nem volt már sem gyarapodó életünk, sem jövőbe vetett bizakodó tekintetünk. Hála ezért Gyurcsány Ferencnek, aki előre látta a jövőt, ezért megfosztott minket mindenféle anyagi javaktól és reménytől, mielőtt még a ránk köszöntő jövő végezte volna el ugyanezt a melót.
De talán még ennél is valószínűbb magyarázat, hogy a gyurcsányista politikusok 2006 óta mást sem tesznek, mint Ágnes asszonnyal szinkronban mossák – a kardlapozástól, szemkilövetésektől – véres szennyesüket a patakban. Legyártva eközben az újabb és újabb hazug meséiket arról, hogy miért is k*rták el. Nem kicsit, nagyon.
(Gréczy 6:29-nél kezd bele a tudományos megfigyelésének ismertetésébe:)
(Nyitókép: Marjai János / 24.hu)