A dollármédia embere megfejtette, hogy a vasútépítés valójában nukleáris beruházás

Az amerikai pénzekkel megtámogatott Jelen hetilap főszerkesztője kifejtette, hogy a kínai vasútépítés valójában nukleáris beruházás. Igen, jól értik, a vasút nukleáris beruházás.

Achtung, Achtung! Kínai nukleáris fenyegetés robog Belgrád felől egyenes Budapest felé. És akkor még mielőtt a Nagykörúton belüli liberális elit már kapná is elő ágya alól a kötelezően bekészített, összecsomagolt bőröndjét, hogy – ha nem is a fasiszta veszély elől, de – menekülni kell, szeretnénk jelezni, hogy nem, természetesen ez nem a valóságban történik. Hanem csak a ballibsi propagandasajtó párhuzamos univerzumának Partizán nevezetű állócsillagának gravitációs mezejében. Ahol Lakner Zoltán – a Jelen című hetilap főszerkesztője – a következőt találta mondani:
Most majd Kína is bejön a – nem tudom – a magyar nukleáris beruházásokba, és majd ők építik a vasutat.

És akkor itt van az ember előtt ez a mondatnak álcázott feladvány, hogy a vasútépítés mégis mióta nukleáris beruházás? És hirtelenjében azt érzi, hogy úgy lélekben, mint értelmileg képes lenne eggyé válni Fekete-Győr Andrással, kibökve azt a pofonegyszerű és kézenfekvő választ, hogy nem tudom.

Mert persze, válasz gyanánt felkínálná magát az a megoldás, hogy az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetség mintegy 10 millió forinttal tolta meg a Lakner hetilapja mögött álló Liberty Press Kft-t. És, hát, mint azt a Guruló Dollárok című antik görög tanmeséből is tudhatjuk, mindig a megrendelő kéri a nótát. Ha pedig a megrendelő úgy dönt, hogy minden létező témából a kínai veszélyt kell kihozni, és igen, még azokból is – mint például a hazai nukleáris beruházások ügye –, amikhez Kínának konkrétan semmi köze sincs, akkor bizony kötelezően ajánlott jelleggel meg kell fújni a növekvő kínai befolyás riadókürtjét. Még akkor is, ha abból olyan effektíve maflaság jön ki, mint Lakner szájából, hogy a kínaiak által megszponzorált Budapest-Belgrád-vasútvonal voltaképpen nukleáris beruházás.

Ámde természetesen rögtön el is vetnénk ezt az alacsony színvonalú, jobbos összeesküvés-elméletet, mint hogy Lakner az amerikai dollárok általi befolyásoltság következtében beszélt belül még tök nyers sületlenségeket. Elvégre az Egyesült Államok pusztán a szívjóságának köszönhetően vált szuperhatalommá, nem pedig azért, mert minden létező eszközt bevetnek a hatalmuk kiterjesztéséért.

Szóval most, hogy elvetettük annak a lehetőségét, hogy Laknerből pusztán a guruló dollárok beszéltek, nézzük meg, mégis mi lehet a gondolata mélyén! Adja magát nemzetünk elsőszámú atomfizikusának, professzor Fekete-Győrnek az elmélete, mely szerint a háztetőkre szerelt napelemek valójában kis méretű atomerőművek. Na, és kik létesítenek akkumulátorgyárakat hazánkban? Bizony ám, a kínaiak. Márpedig ha a kínai akksik – prof. Fekete-Győr tudományos felfedezése szerint – atomerőművek, akkor erre alapozva Lakner azonnal levezetheti, hogy a kínaiak már a nukleáris beruházásaink spájzában vannak.

Illetve azt sem vetnénk el, hogy Lakner látta az Atomvonat című filmet, aminek dióhéjban annyi a sztorija, hogy egy nukleáris fegyverekkel megpakolt vasúti szerelvény elszabadul, és atomkatasztrófával fenyegeti Denver városát. És persze, tökre megértjük, hogy főszerkesztőnk teljességgel a film hatása alá került, csak sajnos annyi vele a gond, hogy az fikciós műalkotás, nem pedig dokumentumfilm. Valamint a vasúti szerelvényeket általában és főszabály szerint azért nem nukleáris töltetekkel szokták megpakolni.

Végezetül pedig reméljük, hogy Lakner rém kínos gondolata miatt azért nem siklik a Washingtonból guruló – és dollárokkal alaposan megpakolt – szerelvény.

(Nyitókép: pestisracok.hu)

Ez a honlap „cookie”-kat (sütiket) használ.

Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, a felhasználó azonosítása nélkül. A honlap további használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie beállítások bármikor megváltoztathatóak a böngésző beállításaiban. További információ itt: Adatkezelési tájékoztató

elfogadom