A gyurcsányi kormányzás 105 főbűne

Gyurcsány Ferenc hétfőn az ATV-ben arról beszélt, hogy 15 év után már nem az őszödi beszéd a fő probléma, és szerinte az ország lenézése, ha mindig mindenre ő a válasz. A hét minden napjára jut azonban 15 ok, amiért 15 év után is érdemes az őszödi hazugságkormányzásáról beszélni. Íme, 105 gyurcsányi főbűn, amelyek mindmáig meghatározzák Magyarország sorsát, és amelyektől 15 év után sem szabadult meg a baloldal.1. A 2006-os választások idején és az azt megelőző másfél-két évben hazudott a magyar népnek.2. Titokban mondta el az őszödi beszédet, az nem őszinte vallomás volt, hanem egy kikerült lebukás.3. Hazugság a hazugságról: azt mondta, hogy ez egy őszinte szembenézés volt.4. A gáz ára háromszorosára nőtt 2002 és 2010 között.5. Az áram ára kétszeresére nőtt 2002 és 2010 között.6. Csökkenő energiaár-támogatások.7. Gázár-kompenzáció felszámolása.8. A magyar sport ugródeszkának használása – sportminiszterként egy sor fejlesztést beígért, amikből nem lett semmi.9. 10 százalék feletti munkanélküliség.10. 25 százalék feletti fiatalkori munkanélküliség.11. Vizitdíj.12. Kórházi napidíj.13. Tandíj.14. A „kaláka” megadóztatása, helikopterekről ellenőriztek.15. A 13. havi nyugdíj megszüntetése.16. A közszféra 13. havi béreinek elvétele.17. Két évre rögzítették a családi pótlék összegét.18. Táppénz 10 százalékos csökkentése.19. Ha rajta múlik, 2010. május elsejétől a gyes és gyed együttesen három helyett csak két évig járt volna.20. Az önkormányzatok kivéreztetése, 1400 milliárdos adósságba keverednek, részben devizában.21. A magyar gazdák támogatásának csökkentése.22. Beígért, de elmaradt útépítések.23. Vasúti szárnyvonalak végleges bezárása.24. Falusi postahivatalok bezárása.25. Brüsszel kényszeres kiszolgálása, a magyar érdekek feladása, később a családi cégnek uniós százmilliók jutottak.26. Fontos állami vagyonelemek kiárusítása (pl. Dunaferr, Budapest Airport, MOL-gázüzletág, MOL-részvények, MÁV Cargo eladása).27. A magyar államadósság brutális megnövelése.28. Több mint felerészben külföld felé eladósodás.29. Közel felerészben devizában eladósodás.30. IMF-hitel, és Magyarország kiszolgáltatása külföldi tőkéscsoportoknak.31. A magyar folyó fizetési mérleg felborítása.32. Rekordértékű, a világon második legnagyobb költségvetési hiány kitermelése egy „békeévben”, 2006-ban.33. Az államháztartási adatok késleltetett kiadása – hogy nehogy kiderüljön az igazság a „trükkök százairól”.34. A devizahitelezés elterjedésének végignézése.35. Nem segített érdemben az 1,7 millió devizahitelesnek.36. 2003 és 2010 között az OECD országai között hazánkban történt az egészségügyi szektorokat összehasonlítva a legnagyobb forráskivonás.37. 16 ezer aktív kórházi ágyat számoltak fel.38. Kórházakat zártak be, így például a Lipótot.39. Elüldöztek hatezer ápolót, orvost.40. Az Országos Mentőszolgálatnál 2010 előtt három évig egyetlen új mentőautót sem szereztek be.41. A 2002-es választást is manipulálta, a köteles beszéd megcsinálásával.42. A magyar nemzet megosztása 1. – riogatás 2002-ben a „23 millió románnal”.43. A magyar nemzet megosztása 2. – újabb riogatás a külhoniakkal a 2004-es népszavazáskor.44. A magyar nemzet megosztása 3. – nem támogatta 2010-ben sem a külhoniak kettős állampolgárságát, amelyet 4 gyurcsányistán kívül az egész Országgyűlés megszavazott.45. A magyar nemzet megosztása 4. – a 2018-as választásokon ismét a külhoni magyarokkal riogatott – sikertelenül.46. A gyülekezési jog megsértése.47. Szemkilövetés, hajtóvadászat Budapest utcáin. 141 civil sérült, 16 főnek okozott súlyos sérülést gumilövedék, őket többek között mellkasi, nyaki nyílt seb, hasfali lőtt seb, kézujj traumás amputációja, szemgolyóba hatoló idegen test és koponyaboltozati törés miatt kellett ellátni.48. A Fidesz-KDNP megvádolása azzal, hogy összefogna a Jobbikkal – végül ő fogott velük össze.49. A magyar gazdaság tönkrevágása, ekkoriban hagytak le minket a V4-ek többi országai.50. A régióban hazánkban voltak a legmagasabb a munkabért terhelő elvonások.51. Áfacsökkentés a választás előtt, áfaemelés a választás után.52. A családi adókedvezmények rendszerének szétverése.53. Az otthonteremtési támogatások rendszerének szétverése.54. A csődbe ment Fészekrakó Program résztvevőinek rákényszerítése az avasi panellakókra.55. A bankok ezermilliárdos nyereségeit csak egy jelképes bankadóval adóztatta.56. Csökkent a hazai részarány a bankszektorban.57. A Belügyminisztérium megszüntetése.58. A közbiztonság végzetes megromlása, romagyilkosságok és Gárda-tüntetések.59. Hat és fél százalékos gazdasági csökkenés 2009-ben.60. Magánszemélyek és cégek részére szolidaritásinak nevezett különadó.61. A munkavállalói és az egészségbiztosítási járulék megemelése.62. Minimum járulékalap bevezetése.63. Kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség-adó.64. A gépjárműadó emelése.65. A nyugdíjak megadóztatása.66. Vagyonadót akartak bevezetni, meg is szavazták.67. Meg akarták adóztatni a családi pótlékot, meg is szavazták.68. A jövedéki adó háromlépcsős emelése; eho és eva nevű speciális adók felemelése,69. Illetékemelés.70. A nyugdíjak melletti foglalkoztatás terheinek emelése.71. Félmillió ember szociális ellátásban tartása, „rokkantosítás”, a foglalkoztatás pótlására (Szücs Erika ajkai vallomása 2009-ben).72. Az adóelkerülés fokozódásának eltűrése – a tisztességes adófizetők túladóztatása.73. A reáljövedelmek indexe évente átlagosan mindössze 1,4 ponttal nőtt a szocialista kormányzás 8 éve alatt.74. „Bűnrészesség”: Medgyessy mellett tanácsadó volt, Bajnait és a megszorításait megszavazta.75. Uniós agrártámogatások nemzeti kiegészítésének csökkentése.76. Tömegközlekedés támogatásának csökkentése.77. A magyar honvédség eszközeinek kiárusítása.78. Hagyó-ügy eltűrése.79. Zuschlag-ügy eltűrése.80. Nem készült el a négyes metró, viszont szétlopták.81. Egy őrült terv a kormányzati negyedről.82. Alkotmánysértő választókerületi rendszer.83. A megyei közigazgatási hivatalok megszüntetése, regionális távolságba helyezett ügyintézés.84. 300 milliárd feletti MÁV-adósság 2010-re.85. Csődközelbe juttatták Budapestet: a főváros és a BKV belső és tényleges adóssága 2010-re meghaladta az ezer milliárd forintot.86. Bolgárnak álcázott orosz kémek juthattak be a magyar nemzetbiztonság berkeibe.87. Különleges elbánás a liberális elitnek – Soros György egyeteme Magyar Bálinton keresztül lobbizza ki magának, hogy szemet hunyjanak a kettős mérce felett.88. Negyven centis kilátó és kutyakozmetika támogatása uniós pénzből.89. Cégének, a MOTIM-nak olcsóbban adta az áramot az állami villamosművek.90. CSONTVÁZAK: a szocialista kormány által készített 2010-es költségvetés nem tartalmazta a valós folyamatokat és adatokat.91. Magyarországon 17 fő tartalékos katona volt.92. A laktanyák egy részét külsős őrző-védő cégek védték.93. A fizetések elinflálása: csak 2007-ben 8 százalék volt az infláció.94. Úgynevezett „PPP-konstrukciók”: 800 milliárd forintos kötelezettség örökül hagyása.95. Botrányos teatralitás: eltévedt kislány megmentése a Szemlőhegyen, ájuldozó kormányszóvivő.96. Stílushibák:”öregecskedő feleségek”, szaúdi focisták „terroristák”.97. Titkosszolgálatok homályos akciókban: Draskovics-féle robbantásos videó kamuja („Magyarok Nyilai”), állítólagos szlovák terroristák emlegetése.98. 2005-ben kiszivárgott az érettségi feladatsor – Magyar Bálint-botrány.99. A vállalkozások adminisztratív terhei összességükben meghaladták éves szinten az 1000 milliárd forintot.100. Közbeszerzések: míg 2010-ben az EU tagállamaiban legalább 70 százalékos volt a hazai cégek nyerési aránya, addig Magyarországon legfeljebb 40 százalékos.101. Sportellenes kormány: a magyar lakosság mindössze 7 százaléka sportolt rendszeresen.102. A fogyatékos-ügyi érdekvédő szervezetek számára elérhető források 2006 és 2010 között 60 százalékkal csökkentek.103. A szegénység valamely formájában érintett háztartásokban élő személyek száma 2001-től 2010-ig 671 ezer fővel nőtt.104. Gyermekszegénység: miközben Magyarországon 2001 és 2010 között a 20 éven aluli gyermekek száma 2,4 millióról 2,0 millióra csökkent, addig a két legszegényebb kategóriába sorolható gyermekek száma közel 114 ezer fővel nőtt.105. A szociális intézmények fenntartói reálértéken harmadával kevesebb támogatást kaptak 2010-ben, mint 2002-ben.

(MTI Fotó: Honéczy Barnabás)

Ez a honlap „cookie”-kat (sütiket) használ.

Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, a felhasználó azonosítása nélkül. A honlap további használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie beállítások bármikor megváltoztathatóak a böngésző beállításaiban. További információ itt: Adatkezelési tájékoztató

elfogadom