Hont András arról beszélt az ATV-ben, hogy a Jobbik szervezeti hálója már nem létezik vidéken, a baloldal pedig nagyon kevés aláírást gyűjtött az előválasztáson.
Szegény vészharang ugyan már az előválasztás előtt is ott árválkodott a Szemlőhegy utca aljában, az Apró-villa ablakából éppen rá is lehetett látni, de senki nem akarta megkongatni. A baloldal ugyanis a demokrácia fényes ünnepélyére készült, amikor a hívek kiválaszthatják mind a hat ellenzéki párt jelöltjei közül a leginkább alkalmasat. És mindezt mind a 106 választókerületben. A Gyurcsány-show ígérete legalábbis ez volt, és a hozzáköltött mentegetőzésre is emlékezhetünk, miszerint a befutókat még véletlenül sem füstös szobák mélyén fogják kiválasztani. Az ígéretből végül az lett, hogy az előválasztás „egyjelölti versennyé” silányult, a miniszterelnök-jelöltek vita nélküli vitája pedig merőben új és formabontó műfajt teremtett. Az ATV által megrendezett „vitaműsor” szereplői ugyanis legfeljebb azon veszhettek volna össze, hogy ki ért egyet a legeslegjobban a másikkal.
Az előre lezsírozott előválasztással azonban nemcsak a demokratikus verseny illúziója veszett el, hanem vele a váratlanság és izgalom élménye is. Márpedig a kampánytechnikai „innovációtól” éppen a balos választók aktivizálását és mozgósítását remélték. Csakhogy a Gyurcsány-show rendezőgárdája valamiért nem számolt azzal, hogy egy teljesen nyilvánvalóan megbundázott megyehármas meccs viszonylag csekélyszámú nézőt vonz. Ez a felismerés viszont már arra késztette az ATV Öt című műsorának szereplőgárdáját, hogy megkongassák az eddig használaton kívül helyezett vészharangot.
A vészharang kongatását a HVG egykori publicistája, Hont András kezdte, kifejtve, hogy „vidéken – amire számítottak, és tényleg aggasztja őket, beszéltem velük – már nincs Jobbik szervezeti háló”. Azaz hiába a hokedlin grízes tésztát faló Kádár Jánost is megszégyenítő parizerkampány, amibe Jakab Péter kezdett, úgy látszik, a vidéki szavazókat mégsem elégíti ki a fullba tolt proliság. Ami egyfelől eleven cáfolata a nagykörúti értelmiség „mucsaizós” előítéletének, másfelől pedig ezzel besült az a csodafegyver is, hogy Jakab majd jól megszólítja a baloldal számára a vidékieket.
„[Az előválasztás] lényege, a leglényege az ellenzék szempontjából, hogy itt valahol 100 és 150 ezer közötti érvényes aláírásról beszélünk. Nagyon kevés” – folytatta Hont a vészharang kongatását. Majd erre csatlakozott rá Donáth Anna egykori tanácsadója, Ceglédi Zoltán is, aki elárulta, hogy az ellenzéknek aláírók száma „jóval kevesebb annál, mint amit korábban” gondolt. „Meglepődtem azon – így Ceglédi –, hogy ha az összes bevallott, tehát nem is a megszámolt, az összes bevallott ajánló aláírást összeadom, akkor kb. a felénél tartok, amit anno a Momentum egymaga, friss mozgalomként összeszedett egy Nolimpia-népszavazás kapcsán.”
Így vált tehát a Gyurcsány-show olyan lapos és izgalommentes dzsemborivá, amihez képest még egy találomra kiválasztott 2010 utáni MSZP-majális is a fiatalos frissességével és lendületével tüntet.
(A kép forrása: Facebook)