A kommunisták által kitalált hazugsággal mocskolta hazánkat a Párbeszéd politikusa

A történészek már ezerszer megcáfolták azt a kommunisták terjesztette hazugságot, miszerint hazánk volt Hitler utolsó csatlósa. Erre a párbeszédes Mellár 2022-ben ugyanezzel a váddal támadott a parlamentben.

Fölmerül a kérdés, hogy mi történik velünk? Mi van most itt Magyarországon? Nyolcvan évvel azután, hogy Hitler utolsó csatlósa voltunk” – ezekkel a szavakkal próbálta eljátszani a Párbeszéd Mikulás-jelmezbe öltöztetett politikusa, Mellár Tamás, hogy ő most itt a nemzet élő lelkiismerete. Aki nem fél egy jókora virgácsot beletenni gyűlölve szeretett népének fehér cipőfűzős bakancsába, amiért az a háború utolsó pillanatáig ott csatlóskodott Hitler körül.

De ha már így Mellár megkérdezte, hogy mi történik velünk, akkor kötelességünk válaszolni. Most ugyanis éppen az történik velünk, hogy ezzel a mi, magyarok vagyunk „Hitler utolsó csatlósa” szöveggel gondosan ápolja, öntözi és a tudatlanság trágyájával bőségesen táplálja a kommunisták kedvenc toposzát. Mit toposzát? Történelemhamisítását. Különösen aljas propagandacélból elkövetett bűntudatkeltését.

Merthogy tényleg az történt, hogy Mellár kritikátlanul, gond és csont nélkül visszaböfögte a parlamentben a kommunista vezetők 1944-45-től tudatosan terjesztett hazugságát. Ami egy vasárnapi ebéden is sűrű bocsánatkérést vonna maga után, no meg a következő három körből és fogásból kimaradna a vaskos hazugságot felböffentő. Asztaltársasága pedig fintorogva fordulna el a gusztustalan tudatlanságtól. Ámde az országgyűlési patkó balfelében természetesen mások a normák, ott nem elfordulás és kiközösítés annak a jutalma, aki visszamondja – és ezzel tovább élteti – a Gerő Ernő, Rákosi Mátyás vagy a kommunista főideológus Révai József által terjesztett hazugságot a bűnös nép, az „utolsó csatlós” magyarokról. Hanem vastaps.

Őszintén szólva nem tudjuk, de talán nem is különösebben érdekes, hogy Mellár egyszerű szellemi igénytelenségből vagy a magyarság iránti nyílt megvetésből terjeszti mind a mai napig a közel 80 éves – és ezerszeresen megcáfolt – kommunista hazugságot, helyette nézzük inkább a tényeket. Már hazánk 1944. március 19-i német megszállására azért került sor, mert a Kállay-kormány elkezdte keresni a béke felé vezető kiutat. Majd fél évvel ezt követően, októberben jött Horthy kiugrási kísérlete, melyre Hitlerék a kormányzó elmozdításával és a nyilasok hatalomra segítésével feleltek. Magyarországon hivatalosan 1945. április 4-én ért véget a második világháború, a német csapatok oldalán harcoló dán és holland kollaboráns erők azonban csak májusban adták meg magukat. Szintén 1945 májusában zajlott le – a náci német és helyi kollaboráns csatolmányaik ellen – a prágai felkelés. Japánra pedig ugyan már 1945 augusztusában ledobták a két atombombát, ámde a Tajvanban kitartó japán alakulatok még októberben is harcoltak. Ezek hát azok a tények, melyektől nem hagyta megzavarni magát Mellár, és tovább nyomta a bűnös, „utolsó csatlós” nemzet kommunista toposzát.

Ráadásul Mellár helyzete annyival rosszabb, mint a kommunistáké, hogy utóbbiak esetében a saját belső és perverz logikájuk felől közelítve még meg is magyarázható, miért találták ki az „utolsó csatlós” Magyarország hazug meséjét. Valamivel ugyanis alá kellett támasztaniuk a saját legitimációjukat (és a szovjet megszállást), ha már a választásokon nem sikerült többséget gyűjteniük a földi megváltást ígérő projektjük mögé. Ezért hát kollektíven bűnösnek bélyegezték a magyarságot, melynek vezetésére azonban ők, morálisan makulátlan kommunista élcsapatként mégiscsak alkalmasak. Továbbá a nácik „utolsó csatlósának” bélyegzett, a nemzettudatában meghurcolt néppel könnyebb volt azt is elfogadtatni, miért kell – ismételten – lemondania az 1938 után visszaszerzett területeiről. Viszont a civilben egyetemi oktató Mellárnál egyedül akkor értelmezhető a kritikátlanul visszaböfögött kommunista toposz, ha a felsőoktatás siralmas helyzetére akarta felhívni a figyelmet. Ebben az esetben ugyanis tényleg igaza van, és valóban aggasztó, hogy valaki ilyen soványka tudással a rendszerváltoztatást követően is egyetemen taníthatott. És nem pedig azzal foglalatoskodott, hogy a plázák karácsonyi vásárain Mikulásnak öltözött be.

(Nyitókép: Mellár Tamás Facebook-oldala)

Ez a honlap „cookie”-kat (sütiket) használ.

Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, a felhasználó azonosítása nélkül. A honlap további használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie beállítások bármikor megváltoztathatóak a böngésző beállításaiban. További információ itt: Adatkezelési tájékoztató

elfogadom