Orbán Viktor mint fallikus szimbólum, telehányt főváros, Hitlerjugend, gagyi és ócska ünneplés – az MSZP egykori alelnöke, Csintalan Sándor nem fukarkodott a lefitymáló jelzőkkel már a tűzijáték eredeti időpontja előtt sem a baloldal házicsatornáján, az ugyancsak őskövület Sebes Györggyel enyelegve. Vajon mikor gyűlölte meg ennyire Magyarország születésnapját ez a sok-sok köpönyeget elkoptatott sündörgő ember?
„Töredelmes vallomással fogok élni így most a bíróság előtt. Az a helyzet, hogy én egyrészt mindig is lábrázást kaptam ettől a tűzijátékos basztól. Rémes”- vágott egy pofát a mindig kimondottan ízlésesen öltöző egykori MSZP-alelnök, Csintalan Sándor a KlikkTV egyik múmiaklubjában, esetünkben a Mélyvíz című műsorban Sebes Györggyel beszélgetve.
Majd így elmélkedett: az az ünneplés, ami hosszú ideje augusztus huszadikához évtizedek óta kapcsolódik, „pláne most, az nekem annyira gagyi és ócska, hogy az valami rettenet.”
„A magyar nemzetnek ez egy nagy ünnepe lehetne, végül is az államalapításról szól, egy szakrális jellege van, de én nem nagyon látom ennek a szakralitásnak a nyomait sem. Attól még, hogy a Bazilika körül körbeviszik a Szent Jobbot, attól még ez nem lesz egy szakrális esemény”, folytatta Csintalan Sándor.
- Az, hogy ezt az idei huszadikát ráadásul napláne még azzal reklámozzák, hogy olcsó lesz a sör meg a pálinka, meg a kaja-pia-zongora, tele lesz hányva a főváros? Hát nagy buli lesz, tényleg! Én a prérin leszek a barátaimmal, meg a kutyáimmal, meg a családommal, olvasni fogok – jelezte. Majd elárulta: egyszer volt csak tűzijátékon, „pozícióban” volt, ezért meghívták egy budapesti szálloda tetejére.
- Ez nem az én világom. Nekem ez egyszerűen nem megy – emlékezett vissza a csúfos ünnepkudarcra.
- Ó, hogy b*ssza meg! - szakította ekkor félbe egy telefoncsengés a visszaemlékezést. Templomi harangszó. Gyorsan bocsánatot kért, és folytatta.
- Az egész históriának nem volt köze augusztus huszadikához, berúgni mittudomén tudok én ad absurdum augusztus huszadika nélkül is, és különösképpen nem augusztus huszadikán fogok én berúgni – magyarázta Csintalan Sándor.
Ám ekkor másodszorra is becsörgött az adásba a telefonja, pontosabban beharangozott.
- Hát, megáll az eszem – konstatálta a fontos emberek magabiztosságával, hogy ha beviszi az adásba a telefont, annak rossz vége tud lenni.
- Halkítsd le – javasolta Sebes György.
- Igen, igen, igen. Jaj, Istenem! - szólította meg az Urat az Istent káromló egykori MSZMP-s szakralitás-szakértő.
- Abban az időben, amikor én voltam egyedül kommunista, akkor ez a kenyér ünnepeként volt még interpretálva, (…) de az államalapítás, mint gondolat, akkor is jelen volt. Szóval én látok egy szakadékot a forma és a tartalom között. És amúgy sem szeretem a tűzijátékot! - fakadt ki Csintalan Sándor, s utána beleszállt a Békemenetbe is.
- Te Gyuri, rettegek, nem tudom, lesz felvonulás? Emlékszel a tavalyira vagy a tavalyelőttire? Már olyan izé, tudod, az Andrássy úton, amikor jött a Hitlerjugend? Hát a beszédek miről fognak szólni? Nyilván arról, hogy Orbán Viktor ugyanazt a küzdelmet folytatja, amit Szent István megkezdett, némiképpen szimplifikálva, hogy körbevesznek bennünket ordas eszmék, és ordas elitek, és szörnyű mélyállam meg deep state, minden lesz itt, ami arról szól, hogy megmagyarázza azt a belpolitikát, amit ez a kormány művel, (…) egyelőre van erre elég erős fogékonyság Magyarországon, lesz ennek közönsége – összegezte mondandóját az ünnepről.
Az élő egyenesben csicsikálás hazai bajnoka aztán úgy vélte, aki Magyarországon önbizalomhiánnyal küszködik, az fogékony erre a jelenségre.
- Sok-sok ember, aki egyébként a saját személyes identitását nem tudta megépíteni, vagy legalábbis önbizalomhiánnyal küszködik, nagyon szereti, ha van egy ilyen fallikus szimbólum, mint egy miniszterelnök, és az helyette betölti az apa-, és a férfiszerepet. Hogyha ez túl szofisztikáltnak tűnt, el tudom mondani kocsmai stílusban is – zárta le a kört.
A műsor pedig az alábbi párbeszéddel futott ki:
Sebes György: De most már nincs úttörőmozgalom, úgyhogy magunkra vagyunk utalva.
Csintalan Sándor: Magunkra. Az a nagyobbik baj, hogy a gyerekeim meg az unokáim is.
Sebes György: Igen. Na, ma hát ennyi fért bele a dologba. Ezek szerint nem fogsz ünnepelni, akkor nem tudok mit kívánni neked, jó hétvégét!
Csintalan Sándor: Kellemes… esőt! Magunknak, jó, kívánjunk esőt!
Sebes György: Állítólag lesz eső szombaton.
Csintalan Sándor: Adja az ég! Jól van.
Bezzeg azok a régi jó április 4-ek. Kár, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi. Ahogy Csintalan Sándor gyógyszerei is lassan kifogynak.(Nyitókép: 444.hu)