Ezúttal a hetedikes történelem fogott ki az áljobboldali értelmiségen

Most éppen a Magyarország robbantotta ki az első világháború kezdetű hazugságot adta elő az ellenzék. Cikkünkben bizonyítjuk, hogy a vádból egyetlen szó sem igaz.

Feltételezhetően valami új vetélkedő indulhatott a baloldalon Ki gyalázza legdurvábban hazánkat a végén? címmel. A szabályok igen egyszerűek, mint ahogy a név sem árul zsákbamacskát, a játékot ugyanis az a balos közéleti szereplő nyeri, aki adott héten a legkeményebben száll bele Magyarországba. Páros lábbal, térd környékére megérkezve.

A múlt heti csoportkört minden kétséget kizáróan a párbeszédes Mellár Tamás nyerte. Mert habár játékában kevés volt a kreativitás (még a hazugságot is a kommunistáktól kellett lenyúlnia), ámde maga a kamu, miszerint hazánk volt Hitler utolsó csatlósa, viszont annyira aljas és ordas, hogy Mellárt azonnal díszdoktorrá avatnák érte valamelyik közepesen ismeretlen román egyetemen.

Most viszont erős kihívót kapott a Magyar Hang újságírójának, Reichert Jánosnak személyében, aki a Kötöttfogás című műsorban a következő, feketeöves történelemhamisítást adta elő:
Tehát nem azt beszéljük meg, hogy elvesztettük az első világháborút, ráadásul kirobbantottuk, hanem azt, hogy velünk kicsellóztak Trianonban.

A múlt héten tehát mi, magyarok voltunk Hitler utolsó csatlósai, az adventi készület első hetében kirobbantottuk az első világháborút. Ha pedig a sorminta így folytatódik, a baloldal OKJ-s történelemhamisítói karácsonyig még azt is kiderítik, hogy az amerikai rabszolgatartás kizárólagos felelősei is mi vagyunk. Merthogy magyar fából készítették azokat a hajókat, melyeken a feketéket elhurcolták Afrikából.

Ami persze nincs így, de hát a baloldalt keményebb fából (és nem, még csak véletlenül sem a hazánkban őshonos, feketéket elhurcolós fajtából) faragták, minthogy holmi tények összezavarják. Kezdjük rögtön azzal, hogy 1914-ben nem létezett önálló Magyarország, csak Osztrák-Magyar Monarchia, szóval bajosan robbanthattuk ki egyedül a világháborút. Ráadásul a Ferenc Ferdinándot agyonlövő Gavrilo Princip meg boszniai szerb volt, szóval ennyi erővel Reichert a szerbeket is okolhatná. Annál is inkább, mert a politikusaik tényleg soviniszta kampányt indítottak, Princip és társai Szerbiából kaptak fegyvereket, valamint szerb határőrök segítették a határon való átkelésüket. És ezek a folyamatok így, együttesen aztán elvezettek a trónörökös meggyilkolásához. Csakhogy még ebből a gondolatmenetből sem igazán következik, hogy egy lokális konfliktusból mégis miként kerekedett világháború? (Másfelől pedig ha Reichert a szerbeket hibáztatná, akkor hogyan nyerhetné még a baloldal magyargyűlölő vetélkedőjét, ugye?)

Ahhoz ugyanis, hogy a monarchia és Szerbia helyi konfliktusa kontinentális méreteket öltsön, még két mozzanatra volt szükség. Elsőként – John Keegan szerint – a monarchia ott hibázott, hogy Németország hozzájárulását kérte a balkáni beavatkozásához. Ezzel, Németország belekeverésével pedig eldöntötte az első dominókockát. A második, jóval súlyosabb hibát azonban Oroszország követte el, amikor – attól a félelemtől vezérelve, hogy a rossz vasúthálózatuk miatt hátrányba kerülhetnek – katonai mozgósításba kezdett. Az első nagyhatalom mozgósítása pedig automatikusan maga után vonta a többi állam katonai aktivizálódását. És mire az első német csapatok behatoltak belga területre, az egymásnak feszülő, felfegyverzett európai hatalmak – így Keegan – „a szerbeket, a válság kirobbanásának okozóit már el is felejtették”.

Jellemző egyébként, hogy még a történelmet író győztesek is nagyvonalúbbak voltak, mint Reichert, a versailles-i békeszerződésben ugyanis Németországot jelölték meg a háború kirobbantásának legfőbb felelőseként. Ezzel a megengedő magatartással pedig el is veszítették az esélyt, hogy legyőzhessék Reichertet a Ki gyalázza legdurvábban hazánkat a végén? e heti fordulójában.

(Nyitókép: Magyar Hang)

Ez a honlap „cookie”-kat (sütiket) használ.

Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, a felhasználó azonosítása nélkül. A honlap további használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie beállítások bármikor megváltoztathatóak a böngésző beállításaiban. További információ itt: Adatkezelési tájékoztató

elfogadom