Gyurcsány után a Jobbik is túllépne a jogállamisági kereteken

Ezúttal a jobbikos Lukács László György fejtette ki, hogy a 2022-es esetleges győzelmük esetén bizony túl kell lépniük a jogállamisági kereteken. A 2006-os szemkilövetések árnyékában pedig nem kevés fenyegetéssel bír egy ilyen mondat.

Gyöngyösi Márton 2012 novemberében azzal a javaslattal állt elő, hogy fel kellene mérni „az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”. A „zsidólistázást” követően Vadai Ágnes sárga csillagot viselve tartott sajtótájékoztatót, pártja, a Demokratikus Koalíció pedig a Jobbik betiltását követelte.

A rövid múltidézésre csak azért volt szükség, mert 2021. június 11-én a DK-s Vadai Ágnes – szigorúan sárga csillag nélkül – együtt bájolgott a jobbikos Lukács László Györggyel az ATV-ben. Most már a Gyurcsány-párt ugyanis nem betiltani akarja a Jobbikot, hanem naponta jelentik be egymás jelöltjeinek támogatását. Amivel egyből bele is csobbantunk a szürrealitás tengerébe, érdemes azonban a kiskacsás karúszókat felvennünk, mert Lukács azonnal tovább is ránt minket a mélybe:
De a jog mögött húzódik egy másik szabályozó erő, ez pedig az erkölcs, és ez ennek a normája. Az erkölcs az azt diktálja, hogy vannak esetek, ahol bizony túl kell lépni azon, hogy a jogállami kereteket miként tartották be, és miként lehet majd szavatolni.

Habár Lukács gondolata éppoly’ kusza, mint a Gyurcsány-pajtás jobbikosok bicepszén tekergő rovásírás, annyit azért ki lehet hámozni belőle, hogy az erkölcsre hivatkozva akarnak majd túllépni a jogállami kereteken. Mármint ők, a jogállamiság szentségének és sérthetetlenségének felkent baloldali bajnokai. Akik ha az ötvenes éveket idéző padláslesöprős (2022-re hangolva: fizessenek a tolvajok) álmaik beteljesítéséhez nem kapnak elégséges parlamenti felhatalmazást, akkor megoldják okosba’, az erkölcsre hivatkozva.

És muszáj feltenni azt a kérdést is, hogy pontosan ki határozza meg ezt a jog felett/mögött húzódó erkölcsöt? A Jobbik? És ha igen, akkor melyik Jobbik? A 2003-as Jobbik, amelyik elsődleges feladatának a „kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok” hatalomból való eltávolítását tekintette? Vagy az árja Jobbik, amelyik vadul ordítozta, hogy „igenis van cigánybűnözés”, és Duna-parti cipőkbe köpdösött? Netán a mostani Jobbik, amelyik elsődleges feladatának immáron azt tartja, hogy visszasegítse a hatalomba a kommunista utódpártot és a vele összeforrt szélsőséges liberálisokat?

A történelmi tapasztalat azt mondatja velünk, hogy sem a nácik, sem pedig a kommunisták esetében nem sült el túl szerencsésen, amikor egy totálisan erkölcstelen brigád tette zárójelbe a jogállamot – az éppen aktuális nagyobb jóra hivatkozva. Higgyük el, a DK-Jobbik-páros esetében sem lenne ez másként.

(A kép forrása: Facebook)

Ez a honlap „cookie”-kat (sütiket) használ.

Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, a felhasználó azonosítása nélkül. A honlap további használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie beállítások bármikor megváltoztathatóak a böngésző beállításaiban. További információ itt: Adatkezelési tájékoztató

elfogadom