Negatív kommentek hada lepte el Kerpel-Fronius Gábor közösségi oldalát, mikor megosztotta a budai Várba álmodott minimalista betonkocka látványtervét. Amit egy építészfórumon ráadásul „erősen fasiszta ihletésűnek” neveztek.
Karácsony Gergely főpolgármester-helyettese, Kerpel-Fronius Gábor március 13-án arról az örömhírről számolt be közösségi oldalán, hogy a budai Vár Szent György terén megtalálta a Magyar Nemzeti Galéria számára a „méltó helyszínt”. A szöveghez pedig egy minimalista betonkocka látványtervét is csatolta, amely állítása szerint „alkalmas épület” volna a galériának.
A barokk budai palota mellé rémálmodott betonkocka éktelenkedő látványa a kommentelők egyöntetű haragját vonta magával. A hozzászólók kifakadásával szembesülve Kerpel-Fronius végső kétségbeesésében azt találta írni, hogy a Várba elhelyezett minimalista betonkockáról szóló „vita nem erről szól, hanem a városligetről”. Miközben a főpolgármester-helyettes a bejegyzésében ugyan még hosszasan ecsetelte, hogy a „magyar Akropolisz” koncepciója „kulturális funkcióban erősítené meg a Várnegyedet”. Ámde ez mégsem a budai Várról szól, hanem a Városligetről. A látszólagos ellentmondást ismét a Kunhalmi-sejtéssel lehet feloldani: hiszen ha a nyitás követelése zárást jelent, úgy a Várnegyedbe tervezett, betonkockás „Akropolisz” valójában mégiscsak inkább a Városliget kérdését járja körül. A további értetlenkedőknek lehetséges magyarázatként tudjuk még felkínálni, hogy mert csak.
A Kerpel-Fronius által megosztott betonkocka nemcsak a Facebook-közösséget, hanem egy építészfórum kommentelőit is megmozgatta. Többen kiemelték, hogy a látványterv „erősen fasiszta ihletésű”, valamint „épp csak a félmeztelen Duce, kezében kapával hiányozna az alapkőletételről”. Az olasz fasiszta építészet jegyeit felfedező álláspontot különös fénytörésbe helyezi, hogy a német közszolgálati Deutsche Welle budapesti riportja éppen a kormányt vádolta meg „Horthy-nosztalgiával”. Csak mert helyre akarja állítani a budai Vár 1944 előtti állapotát.
A német médium – némi hazai ellenzéki segítséggel [a riportban megszólal V. Naszályi Márta és Ungváry Krisztián is – a szerk.] – az 1944-es évszámból vezeti le a mintegy náci romantikát. És értjük mi, hogy erős képzelet szüli az okokat, de a német kollégák figyelmébe szeretnénk ajánlani egy apró tényt: Budapest ostroma 1944-45-ben volt. Ekkor lőtték-bombázták romhalmazzá a fővárost, és pusztultak el a – minimalista betonkockával szemben – valódi esztétikai értékkel bíró épületeink. A kormány ezeket akarja helyreállítani, nem pedig hazánk Hitler általi, német megszállását. Ámde ha a Deutsche Welle szerkesztői ennyire őszintén rettegnek az építészetben lopakodva visszatérő diktatúrától, akkor figyelmükbe ajánlanánk Kerpel-Fronius „erősen fasiszta ihletésű” betonkockáját. És várjuk a következő lejárató anyagukat – ezúttal Karácsony Gergely főpolgármester-helyettesét célkeresztbe állítva.
(A kép forrása: mindenszo.hu)