A Jobbik alelnökének sikerült felállítania a 30 másodpercre jutó „ööö”-zés fedettpályás világrekordját.
Több mint harminc évvel a rendszerváltoztatás után olyan alapvető közhelyekre talán már nem kell rácsodálkozni, mint hogy politikusnak lenni igenis szakma. Sajátos tudást és felkészültséget igényel. Meg egy jó adag józan paraszti észt, melynek birtokában politikusunk nem teszi közhírré, hogy a csütörtök délelőttjét a bableves megfőzésével tölti. Otthon, 1,7 millió forintos havi fizetésért cserébe – amint megtette ezt Potocskáné Kőrösi Anita. Aztán az is alapszabály a politikában, hogy az ellenfelünket jól kell tudni megválasztani. Mondjuk ha egy térség képviseletére jelentkezik be Potocskáné, akkor finoman szólva sem szerencsés, hogy polgármesterekkel áll le vitázni. Majd amikor a szócsatában alul marad, akkor bosszúból nekiáll nyomozni a települések után. Ebben az esetben ugyanis könnyedén ég rá politikusunkra a „sz*rkeverőség” bélyege, aki nem a siófoki térség érdekében, hanem ellenében dolgozik.
És még egy titkot elárulnánk a Jobbik alelnökének: a politikai vitákat tényekkel és valós számokkal szokták megvívni. Különben könnyedén járhatunk úgy, mint Potocskáné, aki kiselőadást tart a kivéreztetett Siófokról, majd jön Varga Mihály pénzügyminiszter, és szembesíti a valósággal. Mégpedig hogy Siófok záró egyenlege a 2019-20-as 4,5 milliárd forinthoz képest is jelentősen megugrott, így 2021 végére már elérte az 5,6 milliárd forintot. És azért az 1,1 milliárd forintos forrásnövekedés nem a kivéreztetés tankönyvi definíciója, valljuk be őszintén.
Potocskáné azonban még ezen a ponton sem tanulja meg, hogy a tények bizony makacs dolgok, ezért újra csak megpróbál trükközni a számokkal. Parlamenti felszólalásában ugyan már elismeri, hogy Siófok számláján tényleg ott pihen 5,6 milliárd forintnyi forrás, ámde ennek – állítja Potocskáné – „közel a felét kiteszi” a 2 milliárd forintos stadionberuházás. Azt most hagyjuk is, vajon milyen matematikai tudás birtokában lehet az 5,6 „közel” felének nevezni a kettőt, sokkal súlyosabb probléma ugyanis, hogy még a Jobbik alelnöke által megjelölt 2 milliárdos összeg sem stimmel. Merthogy a stadion beruházására érkező állami támogatás valódi mértéke 1,1 milliárd forint. És azt talán még a Potocskáné által megálmodott kisegítős matektudással felvértezve sem lehet állítani, hogy a Siófok rendelkezésére álló 5,6 milliárd forintnyi forrásnak „közel a fele” az 1,1 milliárd. Ugye nem, kedves Anita?
Amikor pedig azt hinnénk, hogy a kisegítős matektudásnál kellemetlenebb már nem nagyon lehet, akkor Potocskáné olyan okfejtésbe bonyolódik, melynek szellemi színvonalához képest a Jobbik parizerkampánya akadémiai székfoglalónak tűnik. Ezt most idéznénk és mutatnánk is:
„És igen, ha fejlődés van, az jó. Csak azt ne… ööö… ööö… tehát olyan fejlesztések legyenek, és olyan pályázatok legyenek, amely alulról jövő, és nem felülről mondják meg, hogy neked szökőkutat kell építeni, meg… ööö… nem tudom… ööö… ööö… (magán nevet)… igen, tehát, hogy néha olyan furcsa beruházásokat, most bocsánat, hogy ezt mondom, mert tényleg néha az ember az agyát eldobja, hogy mire adnak forrást.”
Végül a produkciót látva egyvalamiben muszáj Potocskánéval egyetértenünk: tényleg eldobja az agyát az ember.
(A kép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt)