A fiatalok között népszerű közösségi platformot, a TikTokot sokan a Kínai Kommunista Párt kémfegyverének tartják. Ennek ellenére Soros György alapítványa is megjelent a TikTokon.
A Soros György által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) olyan társadalmak létrejöttét szorgalmazza és támogatja (több százmillió dollárral), amelyek – önmeghatározásuk szerint – igyekeznek megteremteni a szabad és független médiát, demokratikus intézményeket. A Soros Gazdaságfejlesztési Alap (Soros Economic Development Fund) 1995 óta fektet be kritikus médiavállalatokba, hogy elősegítse növekedésüket és megőrizze szerkesztői függetlenségüket (már amennyiben ezen a jobboldaltól való függetlenséget értjük).
A Nyílt Társadalom Alapítvány 2022 végén hozta létre saját TikTok fiókját és azóta is rendszeresen posztolnak, sőt a Twitteren még további követőket is szeretnének toborozni, hogy azon az egyre népszerűbb és növekvő platformon is tudják közvetíteni üzeneteiket. De vajon mennyire felel meg a nyílt társadalom elméletének egy olyan platformon szereplés, amelyet egyre több helyen tiltanak be, mert kínai kémfegyvernek tekintik? Az elmúlt hónapokban több ország kormánya (USA, Hollandia, Dánia, Belgium) is betiltotta a TikTok használatát a kormányzati intézményekben, mert szerintük a kínai vállalat (Byte Dance) visszaélhet érzékeny személyi adatokkal, amelyek a kínai kormány kezébe kerülhetnek. Az amerikai törvényhozás egészen odáig ment, hogy megszavazták azt a javaslatot, hogy Biden elnök kitilthassa az egész ország területéről a TikTokot.
A Nyílt Társadalom Alapítvány és Soros György korábban többször is bírálta a kínai digitális média környezetet. Az Alapítvány oldalán megjelent 2012-es cikk azt kifogásolta, hogy az emberek többsége az állami tulajdonú Kínai Központi Televízióból (China Central Television) értesül a hírekből. Egy másik Soroshoz közel álló szervezet, a Freedom House 2022. évi jelentése Peking globális médiabefolyása kapcsán fejezte ki aggodalmait. A jelentés szerint a kínai rezsim legalább 18 országban növelni tudta befolyását a médián keresztül (pl.: Taiwan, Fülöp-szigetek, Ausztrália, Nagy-Britannia, Olaszország, Nigéria, Amerikai Egyesült Államok). A Freedom House szerint a Kínai Kommunista Párt egyre több kényszerítő taktikát használ, hogy saját narratíváját közvetítse és a kritikus hangokat elnémítsa. A Párt egyre jobban jelen van a mainstream médiában, és az általuk negatívnak ítélt híreket vagy véleményeket közlő vállalatokat, személyeket zaklatják, megfélemlítik.
Soros 2022. január 31-én Kínát az egyik legnagyobb, tekintélyelvű fenyegetésnek nevezte, és reményét fejezte ki, hogy a Kínai Kommunista Párt XX. kongresszusán nem Hszi Csin-Pinget választják meg újra. Soros újra kihangsúlyozta, hogy a nyílt társadalmak feladata az egyéni szabadság megvédése, míg a zárt társadalmak – mint Kína – célja az uralkodó párt hatalmának megerősítése. Soros szerint egészen mostanáig nem volt kérdéses az Amerikai Egyesült Államok vezető pozíciója, az elmúlt évek azonban jelentős technológiai fejlődése és átalakulása, a mesterséges intelligencia elterjedése, és az arra épülő nagyvállalatok olyan nagy profitra és hatalomra tettek szert, hogy már nem lehet megállítani őket. Ilyen multinacionális cégek jöttek létre Nyugaton (Facebook, Amazon, Apple), de Kínában is. Soros szerint Kína jobban igyekszik a technológiai platformok elterjesztésében, és Hszi Csin-Pingnél senki nem élt jobban vissza a közösségi médiában előforduló személyi adatokkal.
Ezek után ismét felmerül a kérdés, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány, amely a sajtószabadság, a média függetlenség megteremtését alapvető céljának tekinti, miért van fent egy olyan platformon, amelyet több kormány is a Kínai Kommunista Párt kémfegyverének tekint?
(Nyitókép: Wiktor Dabrowski /AFP/Nurphoto)