Svájci nyugdíjas doktor lesz Ujhelyi Istvánból, de vajon hogyan túrta ki magának az új melóját?

Advertisement image

„Az életemet végigkísérte a kézilabda szeretete játékosként, egyesületi vezetőként és szurkolóként. Beleborzongok a hírbe! Irány az Olimpia, srácok!” - írta közösségi oldalán „Irány Párizs!” címmel dr. (mert ő külön kérkedik ezzel) Ujhelyi István a minap. Nekünk meg az jutott az eszünkbe, ha nincs a modern magyar baloldal ifjúgárdája, a Momentum, ezt a borzongató pillanatot a budapesti olimpián élhetné át az egykori szoci reménység, aki ma az Esély Közösség élén nyomja a posztsódert. Már nem sokáig, hiszen irány a halódó Svájc!

Emlékszünk? Ő volt az utolsó MSZP-s EP-képviselő. Európai parlamenti képviselői munkájáról is rendszeresen villant valami rém fontosat, most például azt, hogy „Az általam nagy rajongással követett közéleti youtube-csatorna, a Jólvanezígy műsorvezetői hirdettek a minap egy sajátos versenyt: olyan fotókat kértek, amelyeken nem épp a legszokványosabb helyen nézik a követőik a műsort. Nos, a mai plenáris ülés szavazásai között volt egy kis szünet, így kihasználtam a lehetőséget, hogy belenézzek a legfrissebb videóba. Remélem nyerek vele legalább egy bögrét…

Avagy: „Földön, vízen, levegőben. Épp vonattal igyekszem az olaszországi Genovából a svájci Genfbe. Az óceánjárókat üzemeltető cégek szakmai gyűléséről az ENSZ központba.” Mi lenne fontosabb küldetése Magyarország számára, mint az óceánjárók, aztán egy kis Genf, egy falatka Svájc? Némi Ruanda vagy Kenya turisztikai szakmai útnak álcázva? Vagy egy kis Monaco a cirkusz ürügyén: „Megtiszteltetés volt Stéphanie monacói hercegnő meghívására és jelenlétében a cirkuszművészet jövőbeli lehetőségeiről és az általam alapított Big Top Label program jövőjéről beszélni a cirkuszigazgatóknak és művészeknek.

Egy kis olcsó cirkuszért azonban továbbra sem megy mindig Monacoig, ez kiderül az alábbi bejegyzéséből, amely már Magyarországra vonatkozik: „Az ország gazdasági vezetői lesznek szívesek nem a mi kárunkra méregetni egymás férfiasságát!

Ujhelyi István bizonyára már nem emlékszik, hogy amikor utoljára volt döntéshozói székben - a szavazók bölcsessége alapján több, mint egy évtizede -, milyen jó kis nyilvános meccseket vívott Simor Dániel balos sztárújságíró apukája, Simor András jegybankelnök és Ujhelyi egykori kormánybeli főnöke, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként.

Nem győzték egymásra tolni a felelősséget a példátlan félreköltekezésért 2010 előtt. Mit olvashatunk egy 2009-es HVG-véleménycikkben? „Hiába a kitartó belvárosi pletyka, hogy Simor távozásra szólította volna fel Gyurcsányt, vagy fordítva: a heves cáfolatok csak arra utalnak, hogy valami történt közöttük. A nyilatkozatháború célja: egyértelműsíteni a felelősséget az esetleges összeomlásért. „A miniszterelnök és a jegybank elnöke nagyon korrekt és ha szükséges, napi szintű együttműködést folytat, hogy a forintot megvédje” - ezzel a rövid nyilatkozattal utasította el múlt hétfőn Budai Bernadett kormányszóvivő azokat az értesüléseket, hogy Gyurcsány Ferenc és Simor András között nem egészen felhőtlen a kapcsolat.

Tovább is van még az idézet: „A jegybankelnök ráadásul még azt sem mondhatja, hogy – és ez is a régi jó módszer – nem kapott figyelmeztetést a kissé barátságosabb hangnemre. Szanyi Tibor az '50-es évek hangnemében küldte be Simornak az üzenetet a FigyelőNetnek nyilatkozva, amikor azt mondta február 23-án, hogy „már rég bilincsben kellett volna elvinni a bankárok, brókerek egy részét, különösen a jegybank környékéről”. A felfokozott érzelmekre utal, hogy a máskor higgadt Simor jegybankelnök kiesett az úriemberszerepből és azt találta válaszolni, hogy a rendőröknek inkább a Parlament környékén kellene körülnézniük.

A máskor higgadt Simor jegybankelnök, aha. És ezek után jön elő 2024. március 10-én Ujhelyi doki az alábbi nyílt levéllel: „Engem nem zavar, ha a fideszes fiúk egymást szapulják és cinikus mondatokkal gyalulják egymást a nyilvánosságban. Még azt sem zavar, ha mindezt nem a négy fal között teszik, viszont – mivel jól hallhatóan nem ott teszik - azt már nehezebben viselem, hogy ezzel most konkrétan ártanak a magyar gazdaságnak és azon keresztül a magyar embereknek. (…) Ha akarom, akkor még szórakoztató is lehetne ez a fideszes Barátok Közt, de közben a cicaharcukkal épp a magyar gazdaság finomhuzaljait rángatják az urak. Az, hogy az MNB és a kormány között szakmai ellentét van, teljesen normális. Az egyik az infláció féken tartásában érdekelt, a másik az inflációt hajtó növekedést erőlteti – amíg ez a vita megmarad pusztán szakmai szkandernek, addig nincs baj. De, amikor két – egyébként is magát, kizárólagos képességgel bíró pénzügyi látnoknak gondoló – figura ilyen jelentős pozícióban egymásnak feszül és képesek az óvodai homokozó szintjéig lehajolni, akkor ott már baj van.

Ám mielőtt azt gondolnánk, hogy Ujhelyi már levált Gyurcsány Ferenc és az MSZP-világ farvizéről, nézzük meg, kit köszönt a szülinapján: -„Boldog születésnapot, Miniszterelnök úr!” emlékezik meg a dollárbaloldal keresztapjáról, Bajnai Gordonról.

Lengyel barátaink hozzáférnek 137 milliárd euróhoz. Mi négy Gripenhez. Kinek mit intézett a kormánya, ugye” – okoskodott február végén a Facebookon. Mondjuk abban a Közép-Európában, ahol egyes országok amerikai tündérmeséknek bedőlve megszabadultak a légvédelmük jelentős részéről, a magyar Gripenek pedig olyan balti államok légtereit is védik immár negyedszer, ahol még vadászgépek sincsenek egy orosz-ukrán háború idején sem. Kinek mit intéztek a kormányai.

A baloldal kínai befektetés-ellenességére jó példa, ha balos városban építenek a kínaiak, akkor mennyire más a nóta, már nem hülyeség a keleti nyitás. Ujhelyi István az alábbiakat írta a szegedi BYD-befektetésről – és keressék nyugodtan az őszinte aggódást a vízhiányért és az olcsó vendégmunkásokról, mert mi sem leltük:ez nem jelentheti azt, hogy mindent zsigerből ellenzek, amihez bármennyi köze is van a kormánynak. (…) Az Európai Parlament közlekedési szakbizottságának (TRAN) alelnökeként lassan tíz éve követem közelről az iparág mindennapjait. Meggyőződéssel állítom, hogy óriási jelentőségű az elektromos autókat gyártó kínai világcég egyetlen európai gyártóközpontjának hazánkba érkezése. Szeged ellenzéki városvezetése pedig büszke lehet, hogy a hosszú tárgyalási menetben minket választott a jövőt építő cég. (…) Szokatlan és fegyelmezett politikai-szakmai együttműködés előzte meg a mai bejelentést. Talán egy boldogabb és sikeresebb ország lehetnénk, ha a jogos és helyes politikai csaták mellett a mindennapokban ez a felfogás is egyre általánosabb, de legalább elfogadottabb lenne. Nem véletlenül vállaltam el nemrég számos más, hasonló jelentőségű pro bono feladataim mellett, hogy - a BYD bázisának számító - Shenzhen ipari kamarájának is tiszteletbeli, amolyan “hídépítő nagykövete” leszek és segítem az európai kapcsolataikat. A BYD szegedi beruházása is egy ilyen híd, amely kiemelkedő lehetőségeket, munkahelyeket és gyarapodást fog jelenteni a térségnek.

Micsoda kis „pro bono” mellékszál, mit szólna ehhez a Momentum meg az LMP? No, és ehhez a pótlólagos kis magyarázkodáshoz? „UPDATE: Fontos! Látva a magyar sajtóban megjelent híreket a fenti posztommal kapcsolatban ki kell emelnem néhány félreértett részletet: ez egy megtisztelő, formalizált viszony, de nem jogviszony, nem fizetős állás az EP-mandàtumom mellett. Ha úgy tetszik, ez egy személyes jószolgálati tevékenység. Húsz éve tartom a kapcsolatot a shenzeni vezetőkkel (is): államigazgatási-, oktatási- és cégvezetőkkel egyaránt. Sokszor beszéltem velük arról, hogy az EU-s szempontokat és szabályokat jobban meg kell értsék, ha gazdasági együttműködésre lépnek a régióban. Ahogy Európa sem érti sokszor az ázsiai tárgyalási mentalitást. Ezt igyekszem segíteni a meglévő és egyre gyarapodó feladataim mellett. Minden más interpretáció tudatos vagy vétlen félremagyarázás.

Tehát ő húsz éve tolja a kínaiakat. A legjobbat még el sem meséltük. Merthogy azt is megismerhettük, hogy hová készül, miután arra ő is rájött, hogy az Európai Parlamentbe az Esély Közösségnek és neki esélye sincs bekerülni. Előtúrta már magának a megfelelő homokozót:Végre meg tudtam mutatni a családnak, hova fog kötni a munkám egy része a jövőben. Egy svájci bentlakásos magán középiskola és az arra épülő egyetemi szintű intézmény elnöki feladataira kaptam felkérést. Hosszú évek óta segítem a munkájukat, megszereztük az ENSZ Turizmus Világszervezet Akadémiai Központ minősítést is. Oktatás, jövőépítés, globális kapcsolatépítés. Nekem való.” Február elején is ott maszekolt: „Zajlik a plenáris ülés Strasbourgban; két szavazás között azonban volt lehetőségem átugrani a svájci Altdorfba, ahol az általam elnökölt nemzetközi iskola (BVIS) jelenlegi - a világ különböző tájairól érkezett - hallgatóinak tartottam előadást az Európai Unió működéséről és folytattunk közösen egy játékos közéleti szimulációt.

2021-ben is volt már svájci felkérése: „A világ legjelentősebb turizmus- és gasztronómiai oktatási intézményhálózatának főtanácsadói tisztségére kérték fel az ágazatban már eddig is elismert szakpolitikust, Ujhelyi István szocialista EP-képviselőt; (…). A Swiss Education Group (SEG), amely főtanácsadónak kérte fel a magyar politikust, négy önálló felsőfokú intézményt működtet hat különböző kampuszon (…) itthon ma még sokaknak csak álom, hogy az SEG diplomájával lépjenek a munkaerőpiacra” – fogalmazott Ujhelyi István, akinek főtanácsadói kinevezése határozatlan időre szól. „Összeférhető, sőt kifejezetten erősítő ez a jövőt építő háttér a politikai jellegű szerepvállalásomhoz” – tette hozzá az EP-képviselő.”

Persze adódhat a kérdés, hogy aktív magyar EP-képviselőként miért segítgette eddig ennyire egy EU-n kívüli svájci magánsuli előmenetelét, és miért nem inkább a Magyarországnak járó uniós eurókért küzdött, hogy azok az ígéreten túl a valóságban is ideérkezzenek. Pénzért lobbizott, vagy csak szeretetből a svájciakért? Mindenesetre látszik, hogy a nemzetközi baloldalon nincsenek megbukott emberek, itt is megérkezett a „magán középiskola”, mint puhára esési esély. A többi pedig csak „játékos közéleti szimuláció”. Miközben kirakja a következő Winston Churchill-idézetet: „A siker nem végleges, a kudarc nem végleges, a folytatáshoz való bátorság az, ami számít!”.

Nagy bátorság kell a folytatáshoz a hófödte Altdorfban, Svájcban. Vajon ki köszönte meg az eddigi több évtizedes Magyarország-ellenes tevékenységedet ezzel a nem annyira pro bono nyugdíjas állással, Pista?

És ha ebbe is belebuksz, irány Kína?

(Nyitókép: ujhelyi.eu)

Ez a honlap „cookie”-kat (sütiket) használ.

Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, a felhasználó azonosítása nélkül. A honlap további használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie beállítások bármikor megváltoztathatóak a böngésző beállításaiban. További információ itt: Adatkezelési tájékoztató

elfogadom