A Böszme szájára vette Karikó Katalin nevét, de tényleg nem kellett volna

Fura tudomány volt a szoci biológia Magyarországon a rendszerváltás előtti végelgyengülésben. Dr. Karikó Katalinnak akkor el lehetett mennie az országból, Amerikába. Gyurcsány Ferencnek – papíron ő is biológiatanár volna – ugyanekkortájt lenyúlt, eltűnt diplomamunkája mellé több pénzt osztottak KISZ-titkárként, mint amit akkor az anyja keresett rendes munkával. Közel 40 évvel később Karikó Katalin kulcsszereplője a koronavírus elleni küzdelemnek, Fletó pedig élete főműveként végigfertőzte a magyar ellenzéket a Böszmevírussal, ami ellen nincs vakcina.

Gyurcsány Ferenc 1984-ben a „Balatonfelvidéki szőlészet-borászat” címen írt szakdolgozatot, amit – mint közismert – azóta is annyian láthattak Magyarországon, mint élő, zöld marslakót. Annak ellenére tűnt el, hogy az azonos szakon leadott többi szakdolgozat megvan.

Fletó biztosra ment, hiszen itt is azt a megoldást választotta, mint annyiszor máskor is: beleült a más által megteremtett készbe. A sógora, Rozs Szabolcs dolgozatát örökíthette át sajátjaként, aminek pont ugyanez volt még a címe is. Így bírt lediplomázni a Böszme technika-biológia tanárként, s nem meglepő, hogy ennek örömére azóta otthon sem találja a diplomamunkáját.

Sebaj, a halódó szoci rendszer kegyeltjeként úgysem volt szüksége a karrierben tudományos eredményekre, elég volt megtalálni pár próbálkozás alatt a megfelelő pénzes-befolyásos anyóst. Addig, míg erre vadászott, havi 3500 forintért bevállalja a tényleg utolsókat rúgó állampárt KISZ-titkárkodását, főállásban. „Az anyám ennél jóval kevesebbet keresett akkor. Én meg másodéves főiskolás voltam. (…) És hogy vállalom-e? Hát, mint a huzat!” - emlékezett vissza a káderkiemelésre Gyurcsány Ferenc, a kamubiológus. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára volt. 1988–1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke.

Ugyanebben a korban, 1985-ben egy igazi, szupertehetséges biokémikust, egy bizonyos Karikó Katalint kirúgtak a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból, létszámleépítésre hivatkozva. Ő az a tudós, akinek tavaly nagy szerepe volt a koronavírus elleni vakcina létrehozásában, s akivel kapcsolatban a ballib belterj azon fanyalog a 4-es 6-os villamosvonalon belülről, hogy Orbán Viktor miniszterelnök asszonyságnak nevezte – ami Budapesten kívül nem sértés, épp az ellenkezője.

Azon nem nyávognak, hogyan engedték el annak idején Magyarországról, sőt: üldözték el innen. Karikó Katalin egy interjújában így emlékezett: „Én valahogy soha nem akartam elmenni. 1985-ben pont a születésnapomon kaptam meg az értesítést arról, hogy júliustól leépítenek. Először európai állásokat próbáltam találni, de végül egészen Philadelphiáig kellett mennem. Nagyon stresszelt, hogy el kellett hagynunk Magyarországot, mert éppen akkor költöztünk be az új lakásunkba, a lányunk 2 éves volt, minden olyan jó volt, boldogok voltunk, de menni kellett.

Ehhez képest ma – önerőből, saját kútfőből - ő a BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem volt professzora. A világ büszke a teljesítményére, Magyarország kiváltképp. Ő pedig kifejezetten nem akar politikáról beszélni.

A nyolcvanas évek közepén Gyurcsány Ferencekre, plágiumhuszár, a rendszer által hizlalt párttitkárocskákra volt pénz, Karikó Katalinokra nem. Emésszük meg újra ezt a beszédes mondatot.

Mit képes ezután írni közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc? „Az eheti Time magazin bemutatja dr. Karikó Katalin világhírű magyar kutatót. A kutatót, akinek kulcsszerepe volt a Pfeizer-féle koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében. Mindannyian büszkék lehetünk rá. A neve hallatán jó érzés magyarnak lenni. Kár, hogy ehhez az eredményhez neki is el kellett hagynia hazáját. És szégyen, hogy a miniszterelnök szerint csak egy »kisújszállási asszonyság«.

Az alkohol ugyan sok emléket megszépít, de az igazi szégyen az, hogy a Böszmevírussal az ellenzéket szépen lassan halálosan megfertőző Gyurcsány Ferencnek ezek után még volt képe leírni Karikó Katalin nevét - csak azért, hogy egy jót orbánozzon megint.

Mi mást is mondhatna?

Hogy még egy sört kérek?

Belényessy Balázs

(A kép forrása: Index.hu)

Ez a honlap „cookie”-kat (sütiket) használ.

Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, a felhasználó azonosítása nélkül. A honlap további használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie beállítások bármikor megváltoztathatóak a böngésző beállításaiban. További információ itt: Adatkezelési tájékoztató

elfogadom