Az Economist nevű hetilap nemrég hozott le egy érdekes cikket "A koronavírus járvány hatása a születési rátára" címmel.
A drót.info összegyűjtötte az írásban közölt legfontosabb információkat, amik érdekesek lehetnek a magyar olvasók számára. A két legfontosabb következtetés:
- A világjárvány következtében kevesebb gyermek születhet a gazdagabb országokban, és több a szegényekben.
- A járvány jelenleg negatív hatást gyakorol a családalapítási hajlandóságra a fejlett világban, de a termékenységre gyakorolt valódi hatás csak hosszútávon mutatkozik majd meg.
Amikor Uganda fővárosa, Kampala zárlat alá került a koronavírus miatt, akkor a helyiek „lezárástársat” kerestek maguknak, az országban rövid idő alatt hiány lépett fel a fogamzásgátló eszközökből, és ennek következtében növekedni kezdett a várandós nők száma. Ezalatt a jóval gazdagabb Szingapúrban azok a fiatalok, akik addig gondolkodtak a családalapításon, egyre távolabb kerültek a gondolattól a globális recesszió miatt. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy javítani tudjon a demográfiai mutatókon, ezért 2200 amerikai dollárnak megfelelő szingapúri dollár támogatásban részesíti a szülőket minden gyermek után. Ez egy egyszeri juttatás, ami a már meglévő támogatási és adócsökkentési rendszer mellett jár.
Még korai megjósolni azt, hogy milyen hosszútávú hatásai lesznek a koronavírusnak a termékenységi rátákra, de különböző mintázatok már kezdenek megjelenni a gazdag és a szegény országokban. Kevés nő szeretne családot alapítani bizonytalan időkben. A gazdagabb országokban visszaesett a családalapítások, valamint a családok bővülésének a száma is. Nemcsak Szingapúr próbálja javítani a termékenységi rátát: Japán új miniszterelnöke, Suga Yoshide bejelentette, hogy kiterjesztik a társadalombiztosítási rendszert a termékenységi kezelések területére is. Statisztikai adatok szerint a májust követő három hónapban 11%-kal csökkent a várandósságok száma, az előző év hasonló időszakához mérten.
Ezzel ellentétben a szegényebb országokban „baby boom” is jöhet. A szegényebb országokban és főként a menekülttáborok környékén megszaporodhatnak a várandósságok. Indiában, Nepálban és Bangladesben a lezárások miatt sok városban dolgozó, de vidéken élő férfi veszítette el ideiglenesen vagy véglegesen a munkáját, és költözött haza vidékre. Nekik zömében van társuk a szülőhelyeiken, ami szintén megdobhatja a termékenységi rátát - véli Vinit Sharma, az ENSZ Népesedési Alapjának helyi munkatársa.
A termelési láncokat felborította a koronavírus-járvány, ami oda vezetett a szegényebb országokban, hogy rövid időn belül elfogytak a fogamzásgátló eszközök. Egy Indiában készült felmérés kimutatta, hogy 2019 decembere és 2020 márciusa között jelentősen csökkent az ilyen eszközök elosztása az országban. A Guttmatcher Institute nevű pro-choice think tank számításai szerint a koronavírus egészségügyi rendszert túlterhelő hatása miatt 132 közepesen fejlett, vagy fejletlen országban 50 millió nő nem fog tudni idejében fogamzásgátlóhoz jutni, és ennek 15 millió nem várt terhesség lesz a következménye. 28 ezer anya és közel 170 ezer újszülött fog emiatt meghalni, és 3,3 millió nem biztonságos abortuszt fognak végrehajtani.
A gazdag országokban ezzel ellentétben a nők egyre nagyobb kontrollt fognak gyakorolni családtervezés kérdésében. Ez azt is jelenti, hogy a koronavírus-járvány okozta szorongás rontani fogja a termékenységi mutatókat.
A Guttmatcher Institute által 18-34 éves amerikai nők körében végzett felmérés szerint, azok között, akik családjában az éves jövedelem kevesebb volt, mint 75 ezer dollár, a megkérdezettek egyharmada elhalasztaná a szülést, vagy kevesebb gyermeket vállalna a járvány miatt. Egy, az IZA Institute of Labour Economics által közzétett előrejelzésből az is kiderül, hogy ezen év novembere és 2021 februárja között 15%-kal fog csökkenni a havi születésszám. Ez 50 százalékkal nagyobb, mint a 2007-2009-es válságot követő csökkenés.
Félő, hogy a járvány a gazdagabb országokban felgyorsít olyan évtizedes trendeket, ami a gazdagabb és kisebb családokra volt jellemző. A termékenységi ráta tovább csökkent, emellett pedig a járvány első hullámában számos államban fel kellett függeszteni a termékenységi kezeléseket is. Az is elvette sok nő kedvét a családalapítástól, hogy adott kórházakban nem tudták fogadni az éppen szülni készülő anyákat. A nők továbbá féltek úgy teherbe esni, hogy a fertőződés esetén a vírust tovább tudják adni a gyermekeknek is.
A Zika vírus megjelenése 2015-2016-ban már bebizonyította, hogy egy járvány különbözőképpen hat a természetes szaporulatra a világ különböző részein. Brazíliában például, ahol átlagosan a terhességek fele nem kívánt, a vírus megjelenése után a születési számok csökkeni kezdtek, vagy a megfelelő védekezés, vagy az illegális abortuszok révén. Északkeleten (Mexikó), ahol a vírus még erőteljesebben terjedt, a születési számok még inkább csökkentek.
A kérdés az, hogy mennyi ideig lesz hatása a járványnak a természetes szaporulatra. Történelmi tapasztalataink azt mutatják, hogy egy drasztikus visszaesés után akár meg is fordulhat a trend. A természetes szaporulat 2013-ban csökkent Hongkongban és az Egyesült Államokban is (Katrina-hurrikán), de rövid időn belül mindkét helyen visszaállt a korábbi szintre. Az 1918-as spanyol nátha is csökkentette a születésszámokat, de 1920-ra növekedni kezdtek a mutatók. A hatás globális volt, nemcsak a háború ért véget, de a családok vállalták azokat gyerekeket is, akiket a járvány alatt „elhalasztottak”.
Az elhúzódó gazdasági válságok (főként Dél-Európában) generációkra nyomták rá a bélyegüket a termékenységi mutatók szempontjából. Francesca Luppi (a Milánói Katolikus Egyetem tanára) kutatása szerint azoknak a 18-34 év közötti fiataloknak, akik 2020 januárjában még családot tervezek, Spanyolországban 29%-a, Olaszországban pedig 37%-a már meggondolta magát márciusra.
Tény, hogy a világ sosem nézett még szembe ilyen átfogó és ilyen hosszan tartó „bezártsággal,” éppen ezért a természetes szaporulatot csak esetlegesen lehet vizsgálni korábbi járványok és válságok tükrében. A szociális kapcsolatok drasztikus átalakulása a járvány idején talán abba az irányba is tolhatja az embereket, hogy előtérbe helyezzék saját családjukat.
Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy értelemszerűen a gazdagabb országokban kialakult népesedési vákuum újabb bevándorlási hullámokat generálhat majd a következő évtizedekben a szegényebb országokból.
(A kép forrása: Voice of America)