A szlovák kormány úgy döntött, hogy az ország minden polgárát le kell tesztelni. Lehet, hogy jobb lett volna, ha a tesztelés költségét szétosztják az emberek között, mert a vírus terjedését nem sikerült megállítani. Szlovákiában a csütörtök előtti hét napban az egymillió főre jutó fertőzések és halálozások száma is magasabb volt, mint hazánkban.
A szlovák terv lényege az volt, hogy egyszerre kivonják a lehető legtöbb fertőzöttet a társadalomból, ezzel letörve a járványgörbét. Talán sikerült is ellaposítani a görbét, és időben elhúzni második hullámot, így viszont pont karácsony előtt kellett brutális zárlatról dönteni. Ráadásul már előtte is hoztak komoly korlátozó intézkedéseket.
Nem lehetett kellemes sorban állni a hidegben a tesztállomásoknál, majd élvezni az orrgaratot gyengéden simogató pálcikás mintavételt. Ráadásul minden vírusfertőzésre utaló tünet nélkül. A szlovák köztársasági elnök is emberi jogi oldalról bírálta a teljes körű tesztelést. Szerinte ugyanis a tesztnek önkéntes alapúnak kellett volna lennie, és csak annak a részvétele lett volna indokolt, aki tüneteket mutat vagy veszélyeztetett.
Október 23. és 25. között tartották meg az első tesztkört a négy legfertőzöttebb járásban. Hivatalosan nem volt kötelező a részvétel, de aki nem ment el, az 14 napra nem hagyhatta el a lakását. Október 31. és november 1. között a teljes lakosságot letesztelték.Külföldi – többek között magyarországi – segítséggel, valamint a rendőrség, katonaság, tűzoltóság bevonásával sikerült ötezer mintavételi ponton 3,6 millió embert letesztelni. A következő fordulót csak azokban a járásokban kellett megtartani, ahol az előző körben 0,7 százaléknál nagyobb volt a pozitivitási ráta. Ekkor 2 millió személyt teszteltek le. Átmenetileg csökkentek az esetszámok, de amikor az országos tesztelés hatása kifutott, akkor az új fertőzések száma ismét meredeken emelkedni kezdett. Végül decemberben három hétre bezárták a legtöbb üzletet (az alapszükségleteket kielégítő boltok kivételével) és az iskolákat. Pedig az egésznek az lett volna a lényege, hogy ne kelljen szigorú korlátozásokat bevezetni.
A magyarországi ellenzéki disznósajt pártjai felváltva bezzeg-szlovákiáztak ősszel, de az adatok nem azt mutatják, hogy a szlovák út megvédhette volna az országot a járványtól. A csütörtök előtti hét napban Magyarországon 184 volt az egymillió főre jutó átlagos új esetszám, míg Szlovákiában 593. A napi koronavírussal összefüggő halálesetek száma – egymillió főre vetítve – átlagosan 12 volt Magyarországon, míg Szlovákiában 15. Az öt és fél milliós országban olyan nap is volt ebben az időszakban, amikor 204-en hunytak el a vírus miatt. Ráadásul köztudott, hogy Szlovákiában másként számolják a koronavírussal összefüggő haláleseteket, és nem minden esetben tüntetik fel a Covid-19-et a halál okaként.
Ez persze nem zavarja a magyar balosokat abban, hogy bezzegszlovákiázzanak.
(A kép forrása: emerging-europe.com)