Az elmúlt héten számos cikk született azzal kapcsolatban, hogy egyes környező országokban ugrásszerűen megnőtt a koronavírus-fertőzöttek száma. Sokakat joggal aggasztanak ezek a hírek, már csak azért is, mert a vírussal szembeni küzdelem első szakaszát a magyar emberek megnyerték, a védekezés első szakasza sikeresen lezárult. Ezzel együtt fő a körültekintés, így most megnéztük, mit is mutatnak a számok.
A drót.info a hazánkhoz legközelebb eső 42 országban megnézte, hogy az elmúlt két hétben – az adatok összehasonlíthatósága érdekében 100 ezer lakosra vetítve – miként alakultak az új koronavírus-fertőzések. A vizsgált 42 országot az Európai Unió 27 tagállama alkotja, e mellett – a „big picture” kedvéért megnéztük az uniós tagjelölt országok (Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia, Törökország), a potenciális tagjelöltek (Bosznia-Hercegovina és Koszovó), valamint az Egyesült-Királyság, Norvégia, Svájc, Izland, Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és Moldova vírus-adatait.
Az adatok alapján a helyzet sajnos csak közepesen jó és mindössze részben megnyugtató. Valóban aggodalomra ad okot ugyanis, hogy a top 15-ben, tehát a vizsgált 42 országból abban a 15-ben, ahol 100 ezer főre vetítve a legtöbb új koronavírus-fertőzést regisztrálták az elmúlt két hétben, 7 közeli balkáni ország is van. A vizsgált körből 100 ezer főre vetítve az elmúlt két hétben a legtöbb fertőzöttet a hazánk déli szomszédjával, Szerbiával határos Koszovóban azonosították (107 fő). De a jelzett lakosságarányt nézve hasonlóan magas számról beszélhetünk Montenegró (96 fő), Észak-Macedónia (95 fő), Bosznia-Hercegovina (70 fő), Szerbia (45 fő), Albánia (35 fő) és Bulgária (33 fő) esetében.
Ugyan így a top 15-be került a Romániával határos Moldova (100 ezer esetre vetítve 81 új fertőzött), Románia (29 fő) és Ukrajna (26 fő). Ráadásul csak épp nem került a top 15-be Horvátország (23 fő), ami azért is aggasztó, mivel az adriai országot számos magyar is rendre felkeresi a nyári hónapokban.
Továbbra is beszédes, hogy Svédországban – sajnos – változatlanul nagyon magas a lakosságarányos napi új fertőzésszám. Az elmúlt két hét adatait nézve 100 ezer főre 102 új megbetegedés jutott az északi országban.
Ehhez képest Magyarországra az elmúlt két hét adatai alapján 100 ezer főre vetítve mindössze 1 (!) új koronavírus-fertőzés esik, ami viszont kifejezetten megnyugtató, sőt biztató. Hasonlóan jó helyzetben hazánkon kívül csak Ciprus és Málta van a vizsgált országok közül, mindenhol máshol 1 főnél magasabb a 100 ezer lakosra vetített kéthetes fertőzésszám. De még így is a relatív alacsony (100 ezer főre vetítve 10 fő alatti) új fertőzésszámot felmutató országok között van Finnország és a három balti állam (2 fő), Írország, Norvégia és Görögország (3 fő), Szlovákia és Olaszország (4 fő), Dánia és Hollandia (5 fő), valamint Németország (7 fő).
Mindebből négy nagyon fontos dolog következik.
Egyrészt – miként a miniszterelnök ma reggeli rádióinterjújában is szó esett róla: „Több Balaton, kevesebb Adria, és akkor a járvány is féken tartható”.
Kulcskérdés továbbá, hogy sikerül-e megállítani – főként a hazánkhoz kifejezetten közeli balkáni országokban – a hirtelen megugrott fertőzésszámot. Miként az is döntő jelentőséggel bír, hogy a visegrádi partnerországokban és több nyugati országban – ahol már ellaposodott a járványgörbe – változatlanul alacsonyan tartható-e a fertőzések száma.
Hazánknak mindenesetre az adatok alapján még mindig van egy kis ideje felkészülni arra, ha a környező országokban tovább romlik a helyzet a következő egy hétben. Ha pedig a következő napokban sem áll meg a fertőzések számának növekedése, a lehető legjobb időben tudunk lépni annak érdekében, hogy ismét megfékezzük a járvány terjedését.
No és persze végül nem csak felkészülni, hanem véleményt mondani is van még lehetőségünk, erre szolgál a nemzeti konzultáció, melyben rögtön az első kérdés a védekezés különböző eszközeiről szól. Láthatjuk: van rá esély, hogy szükség lesz ezekre!
(a címlapkép forrása: pexels.com)