A legcsúnyább svéd modell

Egyetlen ország akadt Európában, amelyik a szigorú intézkedések helyett a járvány elengedését választotta. A drót.info négy pontban összegyűjtötte, miért dönthettek a svédek úgy, hogy a Volvójukba bepattanva inkább mindenkivel szembemennek az autópályán.

1. Nem állt elég aktív ágy a rendelkezésükre
Ezt első, második, de még harmadik nekifutásra is lehetetlennek tűnik feldolgozni. Az évek során ugyanis gondos és aprólékos munkával sikerült itthon tökéletesre csiszolni a hibátlan Nyugatról szőtt meséket. Amelyekben még a kórházi ágyak is kolbászból vannak. Svédország esetében pedig húsgolyóból, természetesen. Csak sajnos a svéd aktív kórházi ágyak száma olyannyira alacsony (a magyar kapacitásnak kevesebb mint az egyharmada), hogy képtelenek lettek volna a koronavírusos betegeket tömegével ellátni. Ezért inkább úgy döntöttek, hogy megpróbálnak a hátrányukból előnyt kovácsolni. Valahogy úgy, ahogy a langyosan ihatatlan Coca-Cola teszi azt a „jéghidegen az igazi” szlogenjével.

2. Megpróbálták mérsékelni a gazdasági károkat
A svéd gazdaság már a járvány előtt súlyos strukturális problémákkal küzdött. A jóléti rendszer pedig – ahogyan arra Erik Almqvist is rámutatott – nem tudott lépést tartani a bevándorlás miatt gyorsan növekvő népesség igényeivel. Ezért is dönthetett úgy a szocialista Stefan Löfven vezette kormány, hogy nem állítja le az életet – és ezzel megpróbálja enyhíteni a lezárásokkal járó magas gazdasági költségeket. Ebből azonban egyenesen következik, hogy a gazdaság érdeke a fontossági sorrendben előrébb való, mint az emberi élet védelme. Azért erre emlékezzünk vissza, amikor a bevándorlás kapcsán emberségből próbálnak majd oktatni minket.

3. Minél előbb el akarták érni a nyájimmunitást
Ez gyakorlatilag nyílt beismerése annak, hogy – minden erkölcsi megfontolást nélkülözve – beneveztek egy országos méreteket öltő emberkísérletbe. Merthogy a virológusok a kezdetekkor szinte semmit sem tudtak a Covid-19 természetéről és viselkedéséről. Így azt sem, hogy kialakulhat-e egyáltalán az olyan sokat emlegetett nyájimmunitás. Valójában tehát egy tudományosan nem bizonyított vágyra alapozva mondtak le a svédek az óvatosságról és elővigyázatosságról. Ez pedig még kártékonyabb, mint a „tudjuk, merjük, tesszük” hármas jelszavából áradó gőg. Mert annak idején az SZDSZ a látszatra adva legalább még magának hazudta a tudást. A svéd önhittségnek már erre sincs szüksége. Az csak mer és tesz.

4. Tényleg elhitték, hogy a liberális jelszavak minden helyzetben működnek
Az utolsó lehetőség a legveszélyesebb. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a liberális ideológia köde olyan sűrű és áthatolhatatlan Svédországban, hogy a valóság már képtelen azon keresztül beszűrődni. A döntéshozóknak elég annyit tudniuk, hogy „négy láb jó, két láb rossz”. A szabadság és nyitottság útja Utópiába vezet. Ezzel szemben azok az országok, amelyek törvényi korlátozásokkal, bezárkózással óvták polgáraikat, nos, azok meg nácik. Lengyelország és hazánk esetében ezt nyíltan ki is lehet mondani, a többiekhez meg inkább csak hozzágondolják. Teljesen mindegy, milyen kihívás éri a svédeket, csak működésbe kell léptetniük a négy láb (szabadság, nyitottság) jó örökérvényű igazságát, és máris kész a megoldás. Erős bennünk a gyanú: ha egy aszteroida becsapódása fenyegetné Svédországot, akkor első körben rögzítenék, hogy nem zárkóznak be. Helyette megpróbálnak párbeszédbe lépni az aszteroidával, amelynek során mindenképpen tiszteletben tartják az égitest érzékenységét. És biztosak lehetünk abban is, hogy akadna olyan civil jogvédő szervezet, amelyik bebizonyítaná az aszteroida földbe csapódásához fűződő elidegeníthetetlen jogát – a svéd kormány helyeslése közepette.

Ez a honlap „cookie”-kat (sütiket) használ.

Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, a felhasználó azonosítása nélkül. A honlap további használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie beállítások bármikor megváltoztathatóak a böngésző beállításaiban. További információ itt: Adatkezelési tájékoztató

elfogadom