Szabó Tímea több mint egy hónapja számolt be az állítólagos megfigyelésének történetéről, és azt ígérte, hogy hamarosan bizonyítékokkal is előáll. Azóta azonban egy olyan dokumentumot sem mutatott be, ami alátámasztaná a sztoriját.
Szabó Tímea az Egyenes beszéd január 11-i adásában adta elő a saját kémtörténetét. Már persze nem úgy, hogy Kabul rózsájaként elsztorizgatott arról, miként segédkezett az afgán kormány felállításában, hanem hogy őt megfigyelik. Az egész története persze kissé olyanra sikeredett, mintha VHS-es megkapott volna egy 1973-ban forgatott, zsékategóriás James Bond-paródiát. Amiben még fekete kocka-Cadillacben portyáznak a titkosszolgák, mindig szigorúan kalapot és napszemüveget viselve, a delikvenst pedig újságpapírba vágott lyukacskákon keresztül kémlelik. És lehet, hogy a hatvanas években még tényleg így nézett ki egy megfigyelés (bár efelől is vannak kétségeink), de hogy 2021-22-ben ennél már kifinomultabb módszereket alkalmaznak, az olyan biztos, mint Hajnal Miklós közgazdász diplomája… Ja, bocs, ezt a hasonlatot nem ide.
Szóval Szabó Tímea elmeséli lebilincselő történetét a közben popcornt majszoló Egon úrnak, hogy őt kocsival követik még az óvodába is, este ott parkolnak a háza előtt, vodkamartinit isznak (rázva, nem keverve). De még olyan is előfordult, hogy Szabó bekopogott a megfigyelőautó ablakán, hogy hozhat-e esetleg kávét az uraknak. Merthogy minden minőségi forgatókönyvíró tudja, hogy a feszültséget nem lehet a végtelenségig fokozni, hanem néha muszáj megszakítani az izgalmakat egy-egy viccesnek szánt jelenettel. És nem bírja már idegekkel Egon úr sem, ezért előbuggyan belőle a kérdés, hogy és mindezt mikor szeretné bizonyítani, és tényekkel alátámasztani?
Rónai Egon: Mikor jön el egy ilyennek az ideje?
Szabó Tímea: Énszerintem nemsokára, tehát viszonylag hamar.
R.E.: Kampányban? Vagy a kampány után, a végeredmény ismeretében?
Sz.T.: Én azt gondolom, hogy ezt én minél hamarabb szeretnék ennek az ügynek pontot tenni a végére.
És még egyszer: mindezt január 11-én. Bő egy hónappal ezelőtt tehát azt ígérte Szabó Tímea, hogy „nemsokára, tehát viszonylag hamar” bizonyítani fogja – dokumentumokkal alátámasztva – a megfigyelési sztoriját, mert minél hamarabb szeretne „ennek az ügynek pontot tenni a végére”. Azóta eltelt több mint egy hónap, de semmi hír a bizonyítékok felől, a mély hallgatást még a megfigyelőautó ablakán való kopogtatás sem töri meg. És valljuk be, döbbenetes ez a visszafogottság a képviselőasszony és a ballib sajtó részéről, hogy ott van a birtokukban minden adat és tény, mellyel megcáfolhatatlanul alá tudnák támasztani a diktatúra jeges szorításában megfigyelt ellenzék mítoszát. Ehelyett azonban némán hallgatnak. Éppen úgy, mintha semmi bizonyíték nem lenne a kezükben, és kamu lenne az egész kémsztori.
Egyébként Szabó Tímea már 2019-ben is azzal állt elő, hogy lehallgatják a Párbeszéd irodáját, Karácsony Gergelyt is megfigyelik, „fotózzák” (ez utóbbi tényleg döbbenetesen ritka egy politikus esetében). Az esetet pedig a „magyar Watergate”-nek nevezte, a század „legnagyobb” botrányának – amire így két év távlatából már a fotografikus memóriával rendelkező kutya sem emlékszik.
Mi pedig nem tehetünk mást, mint kalapban és napszemüvegben ülve, egy megfakult Népszabadság lyukacskáin keresztül lessük a pillanatot, amikor Szabó Tímea bizonyítani fogja a mesés megfigyelési történetét. Ami „nemsokára, tehát viszonylag hamar” bekövetkezik majd. Talán még néhány hónap, esetleg egy-két év… Na, de akkor olyat fog pukkanni, mint a fröccsöntött pisztolyból kilőtt 2019-es „magyar Watergate”, az évszázad botránya. (A nyitókép forrása: MTI/Kovács Attila)