Azt már megszokhattuk, hogy az uniós fizetett tartalmakat szívesen fogadja a 24.hu, hogy végre őszintén kioktathassa a tanyasi magyarokat igazi európaiságból, és ezt ne is kelljen különösebben álcáznia. A balos portál nemrég szintet lépett, beálltak a háborúpárti amerikai demokrata vezetés mellé, és elkezdték elmagyarázni a magyarországi bennszülötteknek, miért csúnya, kilátástalan és fölösleges dolog Trumpnak drukkolni, és miért nem biztos, hogy jó lenne az orosz-ukrán háború gyors lezárása.
„Orbánnak nem érdemes Trumpra építenie a magyar-amerikai kapcsolatokat”: egy egész véleménycikket szentelt a 24.hu az amerikai demokrata kormányzat iránti kétségbevonhatatlan és őszinte alázatának. Az Európai Unió dicsőítéséért egy ideje már külön rovatpénzt vesznek fel, így jogos a kérdés, hogy ugyan az USA is támogatja-e a csapat álláspontját néhány guruló dollárral?
A felütés szerint „a rövid távú és szimbolikus győzelmek helyett az Orbán-kormány jobban tenné, ha stabil kapcsolatokat építene az Egyesült Államokkal – annak belpolitikai folyamataitól függetlenül. Ez ugyanis a valódi magyar érdek.” Nincs semmi kecmec meg mellébeszélés, Szalai Máté, a Corvinus docense – egykor a Liberális Fiatalok Egyesületének (LIFE) oszlopa – egyből kimondja, mi a lényeg.
És az is feltűnik neki, mert nehéz is lenne nem feltűnnie bárki számára anélkül is, hogy egyetemi docens volna, hogy „A Fidesz hátországa és az amerikai nemzeti konzervatív jobboldal között látványosan nagy a barátság, ami már túlnőtt Orbán Viktor és Donald Trump személyes kapcsolatán.”
Good morning! Persze hozzáelemezgethetné a magyar dollárbaloldal „hátországa”, és az USA budapesti VIP „széderestjei” közötti tartalmas és aktív kis kohéziót is, de ez nem szerepel a cikkben. Szalai egyébként olyan kiválóságokkal nevelkedett együtt, mint Cseh Katalin, aki 2012 júniusa és 2016 szeptembere között a Liberális Fiatalok Egyesületének nemzetközi kapcsolattartója volt.
Aztán szerzőnk mintha egy pillanatra megértené a magyarázatot is: „Biztos vagyok benne, hogy a magyar jobboldal számára nagyon csábító lehorgonyozni a trumpista MAGA-tábor mellett (Make America Great Again), nem csak azért, mert a volt elnöknek és a republikánusoknak jó esélyük vannak győzni a novemberi amerikai választásokon.”
Tehát kimondja, hogy Trump esélyes. Innentől adódna a kérdés, hogy miért kellene potenciálisan bukó emberre, Bidenre építeni az amerikai-magyar kapcsolatokat, ám Szalai Máté okfejtése sokkal meglepőbb, mint azt előre gondolnánk: „A Fidesznek nehéz a nemzetközi térben olyan szereplőket találnia, akikkel/amelyekkel ilyen jó a kémia, és ahonnan ilyen sok dicséretet kaphat a magyar családpolitika, a nemzetvédelem, a woke-ellenesség vagy a migrációs politika.”
Végülis, ha ez a világ legerősebb és legbefolyásosabb országa, és úgy tűnik, hogy tiszteli és akár követheti is a magyar példát, ez nem hangzik rosszul nekünk, magyaroknak, ám a szakértő szerint az amerikai jobboldal vaksi, mert „számos, egyébként a szabadságjogok mellett hivatalosan elköteleződött jobboldali amerikai gondolkodó vagy nincs tisztában a magyar demokrácia minőségének romlásával, vagy nem érdekli, vagy akár még támogatja is annak egyes elemeit.”
Aztán a LIFE-docens arra utal, hogy más nagyhatalmakkal is bitang jóban lehetnénk, ha kiegyeznénk döntetlenre a magyarországi közéletbe és a választásokba aktívan beavatkozó demokrata kormányzattal: „Még az Orbán-kormány által folytatott egyensúlyozást is erősítené, ha Washingtonnal jobbak lennének a kapcsolatok: Moszkvában és Pekingben is értékesebbnek látnának minket, ha van bejárásunk Washingtonban.”
Jesszusmária, Peking és Moszkva? Akkor mégis „romló minőségű” demokráciákkal haverkodtatna össze bennünket a bideni pálfordulás? Majd végleg elvesztjük a fonalat, amikor ezt olvassuk:
„A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az Egyesült Államokkal való jó kapcsolatok fenntartásának kifejezetten rossz módja, ha csak az egyik nagy párttal törekszünk látványosan együttműködésre. Szaúd-Arábia és Izrael is például Trumpra épített: négy év alatt valóban sok mindent sikerült elérniük, azonban mindennek meglett a böjtje Joe Biden alatt. Rijádnak és Tel-Avivnak évek után sem sikerült rendezni a kapcsolatait Washingtonnal, így a mai napig kifejezetten érezhető a bizalmatlanság a felek között.”
Tehát Trump a hibás, és nem Biden. Zseniális következtetés, szóljon, aki érti. A következő érv is önmagáért beszél: „Az amerikai külpolitikai kormányzat nem cserélődik le teljesen az aktuális választások után, így a demokrata vezetés idején felhalmozódott rossz tapasztalatokat megőrzi az intézményi és a személyes emlékezet is.”
Majd előkerül a korbács is: „Ezen túl persze ott van a magától értetődő kockázat, hogy a választások kimenetelét nem láthatjuk előre. Ha a demokraták győznek, ők biztosan nem felejtik el Orbánék republikánus kötődéseit. Már ma is nagy árat fizetnek a magyar állampolgárok ezért a politikáért, gondoljunk csak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondására vagy a magyar állampolgárok vízummentességének szigorítására. Biden győzelme esetén akár további lépéseket is tehet még Washington.”
És – kapaszkodjunk erősen a karosszékünkbe – tulajdonképpen nekünk az se jó, ha Biden nyer, de az sem, ha Trump győzne, mert „Trump győzelme esetén sem oldódna meg azonnal az összes problémánk. Az előző republikánus kormányzás alatt nem sikerült a magyar diplomáciának érdemi eredményeket elérnie. Ez persze a második Trump-ciklusban változhat – a magyar támogatás és a nemrég lezajlott személyes találkozó Orbánnal feltehette az országot a térképre –, mégis nehezen lehet látni, hogy pontosan mit is akar így elérni a magyar kormány.”
A végső-végső-végső érv pedig végképp elkámpicsoríthat bennünket: „Ráadásul ma Trumpra építeni sokkal kevésbé éri meg, mint korábban: szemben 2016-tal most már csak négy évig maradhat hatalmon a republikánus elnök. Ez az idő pedig nagyon kevés lenne bármelyik kisállamnak érdemi eredmények elérésére.”
Sőt, az, hogy Trump békét hirdetne, megint csak nem tetszik Szalai Máténak: „A szomszédunkban zajló háború gyors lezárását Trump is zászlajára tűzte, ez azonban egyáltalán nem biztos, hogy jót tenne a magyar biztonságnak vagy akár a kormány érdekeinek. Egy rossz, oroszoknak kedvező béke felbátoríthatná Putyint, és a jövőben több más konfliktushoz vezethet a környezetünkben, ez pedig további bizonytalanságot jelenthet hazánknak. Ahogy az előző, úgy egy új Trump-kormány is könnyen feszültségekhez, számos területen instabilitáshoz vezethet, nem a jobboldali sajtó által vágyott világbékéhez.”
Foglaljuk össze: ne nyerjen Trump, ne álljon szóba velünk, és ne legyen béke mielőbb Európában. Tessék beállni szépen a sorba, ne akarjunk mi Amerikával jóban lenni republikánus időkben, nix ugribugri. Éljen a demens, sikertelen, alkalmatlan és elsősorban bűnösen háborúpárti Joe Biden, aki még semmilyen nemzetközi problémára nem volt képes méltó választ adni.
Ugye, mindent értünk, kinek az érdekét szolgálja egy ilyen véleménycikk? Valószínűleg a Szabadság téren is lefordították már…
(Fotó: Anatolij Sztepanov / AFP)