Gyurcsány Ferenc továbbra is hadilábon áll az igazmondással. Az MSZP-ből való kilépésének meséjét pedig ezúttal nem más hazudtolta meg, mint Lendvai Ildikó. Egy csúnya lebukás története.
Gyurcsány Ferenc politikai pályafutásának egyik állandó küzdelme, hogy újrakeretezze saját múltját. Hogy a piócaként hozzátapadt szégyenfoltokat, ha már letépni nem tudja magáról, legalább valamiként átrajzolja. Ennek a szélmalomharcnak a részeként próbálta az őszödi beszédet szenvedélyes igazságbeszéddé átszabni. 2006 brutális rendőrterrorja így lett a demokrácia ünnepélye, a szabad tüntetések iskolapéldája. A fenyegetés pedig, hogy egy esetleges győzelem után az ellenfelet földönfutóvá teszik, nos, az valójában a politika szeretetnyelve.
A múlt újraírásából pedig az MSZP-vel való 2011-es szakítás epizódja sem maradhatott ki. A jelenetben az egykori miniszterelnök ezúttal Martin Luther King szerepét osztotta magára, akinek volt egy álma. Gyurcsányé az, hogy az MSZP-ből – a Fidesz ellenében – létrehozzon egy nagy demokrata gyűjtőpártot. Erre azonban a szocialisták között nem volt fogadókészség, így kénytelen volt kilépni, hogy megalakíthassa a szektáját Demokratikus Koalíciót. Rónai Egonnak pedig annyira megtetszett a gyurcsányi mese a nagy egyházszakadásról, hogy Lendvai Ildikónak is elmondta azt.
„Annak idején ugyan a kilépés szerintem nem pont ezért történt” – hazudtolta meg élből Lendvai a nagy mesélőt.
Gyurcsánynak tehát most sem sikerült igazat mondania. Már megint nem. Lendvai Ildikó ugyanis jött, látott és lebuktatott. Nekünk pedig nincs más feladatunk, mint az újabb gyurcsányi füllentés fejfájára felvésni, hogy kerek, egész egy napot élt meg. „A hazudtunk reggel, éjjel meg este” napszakkínálatából pedig aláhúzzuk, hogy most éppen este. És biológiai ismereteinket gazdagítva nyugtázzuk, hogy a hazudozás piócája továbbra is szívósan ragad a gazdatestre.
(A kép forrása: 24.hu)